Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Arany-hegyen

KÖRÉZKORI ÉS KOR A-VASKORI TELEPÜLÉS NYOMAÍ 81 Az oszlopgödör-sorok által bezárt területen az F7 és az FII sorában számolunk két hiányzó oszlopgödörrel (F12, F13). Ezek a 299. gödör ásásakor semmisülhettek meg, vagy felismerhetetlenekké váltak annak töltelékf oldj éten. A következőkben megkíséreljük az épületek alaprajzi rekonstrukcióját. A 240., a 282. és a 383. oszlopgödörben, valamint a 357. ÉNy-i felében, szabálytalan, négyszög alakú épület egy-egy sarokoszlopa állhatott. ÉNy-i és DK-i oldala 7,5, az ÉK-i és a DNy-i 8 m hosszú lehetett. A sarkok szögei 75° körül lehettek. Az épület mindnégy oldalán öt-öt faoszlop alkotta a fal vázát. Ezek az ÉNy-i oldalon a 282., az F4, a 289., a 292. és a 240,, az ÉK-in a 240., a 296., a 298. (ÉNy-i felében), a 355. és a 357. (ÉNy-i felében), a DK-in a 357. (ÉNy-i felében), az F8, az F9, az F10 és a 383., a DNy-in a 383., a 340., a 338.,, a 279. és a 282. oszlopgödörben állottak. Az épületnek mintegy 2 m széles előcsarnoka volt. Ennek DK-i falában is öt faoszlop állott, éspedig a 296., 291., 288., 284. és a 279 oszlopgödörben egy-egy (13. kép). Az épület célszerűtlen alakja miatt gondoltunk arra, hogy a DNy-i fal esetleg a 382. és a 228. oszlopgödör vonalán húzódott. Ezt a lehetőséget azonban elvetettük, mivel ebből a sorból hiányzott a 240. és a 282. vonalának megfelelő sarokoszlop gödre, a 382. és a 228. oszlopgödör pedig nem volt beilleszthető a falba, már pedig ezek a közbülsőkkel sort alkották. Ez a sor így másik épülethez tartozhatott. Az épület tengelyét alkotó három faoszlop a 289., a 288. és az F9 oszlopgödörben állott. Ezek tartották a tető gerincét, ezért magasabbak voltak. A tető szélei kétoldalt a falakon nyugodtak. A tető közbülső alátámasztására az ÉK-i oldalon a 292., a 291. és az F8, a DNy-in az F4, a 284. és az F10 oszlopgödörben állott faoszlop szolgált. Ezek magassága az ötoszlopos rendinek megfelelően a tengely és az oldalsó falak oszlopai között középütt volt. Az ÉNy-i oldalon, valamint a DNy-in a 282. és a 340. között feltűnően sűrűn voltak az oszlopgödrök. Egy részük másik épülethez tartozhatott. Különösen az ÉNy-i oldal mutat erre. Nehezen képzelhető el ugyanis, hogy éppen az előcsarnok elején ilyen sok faoszlop állott volna. Az is támogatja nézetünket, hogy az előzőleg tárgyalt épület lakóhelyiségének területén, közelebb annak DK-i oldalához, az ÉNy-i oldallal párhuzamos oszlopgödör-sor húzódott. Ezen a három oldalon talált és az előzően tárgyalt épülethez nem tartozó 294., 293., 290., F3, F5, F6, továbbá a 281.,, 280., 337., 339., FII, valamint az FII, 343., 342., 344., 346., 347., 352., F13, F12 és F7 oszlopgödör egyetlen helyiségből álló kisebb, ugyancsak ferdeszögű épületet határoz meg annak ellenére, hogy az ÉK-i oldalon legfeljebb egy hozzátartozó oszlopgödröt tudtunk kimutatni (294?). Hiányuk azzal magyarázható, hogy ezek a kisebbek később az ott szorosan egymás mellett lévő nagyobbak ásásakor megsemmisültek. Esetleg a 294. tartozott ide, mivel kissé kiesett a sorból. Ebben az esetben az F7-nek megfelelő sarokoszlop a 239. és a részben a 240. helyén lehetett és ezek ásásakor semmisülhetett meg (13. kép). A DK-i oldalon a 342., a 343. és a 347. kissé kiesett a sorból. A 342. és a 347. esetleg nem is tartozott az épületihez, vagy csak annak javításával lehetett kapcsolatos. Ezek szerint ezen a helyen először egy kisebb, ferdeszögű, négyszögletes alaprajzú épület lehetett. Amikor ez szűknek bizonyult, elbontották és megépítették a nagyobb előcsarnokos házat. A kisebb első épület DK-i falát elbontották és helyette a 383. és a 357. ÉNy-i felének vonalán építettek újat. Nem tartjuk kizártnak azt sem, hogy az első épület faoszlopainak egy részét az új építkezésnél számításba vették és a helyén hagyták. Erre mutatna, hogy a második épület 282., 279. és 292. oszlopgödre, .méretét tekintve, az első általában kis oszlopgödreinek felel meg. Az alaprajzból, közelebbről a DNy-i oldal külső oszlopgödör-sorából arra is gondolni lehet, hogy később még nagyobb, csak kissé szabálytalan négyszög alakú épületet építettek ugyanezen a helyen (14. kép). Ennek négy sarokoszlopa a 240., az F2, a 383. és a 358. gödör területén feltételezhető (F14), vagy a 240., F2, 381. és a 407. oszlopgödörben állott. Az előbbi valószínűbb. Ennél a DK-i oldalon mutatkoznak nehézségek a rekonstrukció tekintetében, mivel itt csak két oszlopgödröt találtunk (383., 395.). Az utóbbi felét a 348. gödör ásásakor meg is semmisítették. Valószínű, hogy a hiányzó három az ezek vonalában lévő 358. (F14), 350. (F15) és a 341. gödör területén volt (F10), de azok ásásakor megsemmisült vagy töltelékföldjében felismerhetetlenné vált. Az ÉNy-i oldalon az előző ferdeszögű előcsarnokos ház 240. és a 292. oszlopgödrében állott faoszlopot a helyén hagyták. Ezt a sort az Fl-el, a 230.-al és az F2-vel meghosszabbították. Az F2 és a 383. között új falat építettek, amelynek vázát az F2, a 277., a 278., esetleg a 336., valamint a 335. és a 383. oszlopgödörben állott faoszlop alkotta. Az ÉNyni oldalon a 240., 292., az FI, a 230. és az F2, az ÉK-in a 240., 295., 297., a 298. DK-i fele, a 356., a 357. DK-i fele és az F14, a DK-in az F14, F15, a 395., az F10 és a 383., a DNy-in a 383., 335., 278., 277., az F2, esetleg a 336. oszlopgödör tartozott hozzá. 6 J. P. Múzeum