Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Arany-hegyen

72 DOMBAY JÁNOS 1. Behúzott peremű tálak hosszúkás bütyökkel (XII. t, 11, XXII. t, 10). Az előbbi alja lapos. Letompított oldalélén nagy, vízszintes irányú, hosszúkás fogantyú van. Vele szemben is lehetett egy. Kissé foltos, sötétszürke. Az utóbbi lekerekített oldalélén a négyes rendszernek megfelelő elosztásban három kisebb, hosszúkás, vízszintes irányú bütyök ül; a negyedik helyén szalagfül csonkja látható. Gyengén profilált alacsony talpa van. Szürkésbarna, foltos. Kidolgozásuk kevésbé gondos. A bütyköktől eltekintve díszítetlenek. A XXII. t. 10 alattihoz hasonló a tököli urnatemető anyagában is van.

3 A mi példányunk nagyobb; oldala meredekebb. E tekintetben egy hasonló cserszegtomaji tálhoz áll közelebb.

4 További hasonlókat a chotini temető anyagából ismerünk.

6 Legtöbbjük abban is hasonlít a mienkhez, hogy kissé profilált alacsony talpa van. Csupán abban különböznek,, hogy nincs rajtuk bütyök. Alakra nézve sok más síkozott és turbántekercses peremű chotini tál is megegyezik a mienkkel.

6 A bütyökkel díszített behúzott peremű tálak hazánkban főleg az Alföld északi peremvidékén és a Dunántúlon fordulnak elő; tőlünk nyugatra ritkábbak.

7 2. Valójában a bütyök nélküli behúzott peremű tálunk (XLIII. t. 5.) áll közelebb az 1. alattinál említett tököli és chotini tálakhoz, valamint a cserszegtomaji tálhoz, mivel ezeken sincsenek bütykök. Pattion! Grosshöfleinből,

8 Wienből (XI—Mühlsangergasse)

9 és Trausdorfból

10 a Baierdorf—Velatitz csoportból, Baumgarten •im Tullnerfeldből

11 és Wienből (Grossenzersdorf)

12 a Stillfried-csoportból közölt hasonlókat. Ügy látszik, hogy a behúzott peremű kerek tálak bütyökkel, füllel vagy a nélkül, síikozással vagy turbántekercses díszítéssel egy alapformát kép3 Patek E., A tököli kora-vaskori urnatemető. Budapest Régiségei. XVIII. köt. Bp. 1958, 385—424. 6. kép 4, 8. 4 Szántó I., A cserszegtomaji kora-vaskori és kora-császárkori urnatemető. Arch. Ért. 80 (1953) XVI. t. 17. 5 M. Dusek, Halstatská kultúra chotinskej skupiny na Slovensku. Slovenská Archeológia V—1. (1957) IX. t. 5, XV. t. 5, XXIII. t. 3, XXVI. t. 10. G Uo., IV. t. 2, 5, V. t. 5, IX. t. 3, XIV. t. 3, 6, stb. 7 Patek E., Kora-vaskori kutatásunk néhány problémája. Arch. Ért. 82 (1955) 169. 8 R. Pittioni, Urgeschichte des österreichischen Raumes. (Wien 1954) 298. kép. 9 Uo., 309. kép 2—4. 10 Uo., 313. kép 5. 11 Uo., 352. kép 7. « Uo., 360. kép 3. viselnek. A felsorolt díszítések ugyanis nincsenek hozzákötve. Ez lehet a magyarázata, hogy a kultúra egész területén otthonosak.

13 3. Kisebb-nagyobb, kerek, mély, öblös tálak, közvetlenül a perem alatt elhelyezett félkör alakú szalagfüllel (XIX: t. 1 = XLIII:4, XXII. t. 9). Aljuk lapos; oldalélük lekerekített: hasasak. Az előbbi oldalélén egy bütyök van (eredeti részén), ettől eltekintve díszítetlenek. Kissé kifelé álló alacsony nyakukat kihajló, széles perem szegélyezi. Fülük a perem tövéből indul ki és a letompított oldalél fölött csatlakozik oldalukhoz. Szürkésbarnák, foltosak. Kidolgozásuk nem a leggondosabb. A XXII. t. 9 alatti pereme a fül két szélénél hirtelen befelé fordul és csúcsosan felemelkedik.

14 Megvan ez a tálforma a tököli

15 és a chotini temető anyagában is.

16 A tököli példány azonfelül hogy díszített, abban különbözik a miénktől, hogy a füle lejjebb van, és törzsének felső része kevésbé meredek. Ugyanezt mondhatjuk két chotini példányról is.

17 Ismerjük a Dunakönyök vidékéről is.

18 4. Kisebb-nagyobb, kerek, öblös tálak. Törzsük alsó része lapos, a felső boltozatos. Kissé kifelé álló nyakukat legtöbbször kihajló, ritkábban egyenes perem szegélyezi. A perem fölé emelkedő szalagfülük a peremből indul ki és öblükhöz csatlakozik (V. t. 3, XIX: t. 6, XXVII: t. 9,, XLIII. t. 3). Talán ide tartozik egy nagyobb töredékünk is (XXXIV. t. 16). Egy példányunk törzsének boltozatos felső része, nyakának belső oldala és pereme síkozott. Letompított oldalélén a négyes rendszernek megfelelő rendben, egymástól arányos távolságban, három bütyök ül; a negyedik helyén van a magasan a perem fölé emelkedő, széles, ferde állású, függőleges irányban árkolt szalagfül (XIX. t. 6). Hasonló rendben elhelyezett bütyökdíszítés van egy másik példányon is (XLIII. t. 3). Egyiknek az öblét turbántekercs díszíti (XXVII. t. 9). Egy nagyobb töredékünk vállán valószínűleg a négyes rendszernek megfelelő csoportosításban árkolt díszítés van (XXXIV. t. 16). Peremük vonala a fülnél kissé megtörik, befelé hajolva, ívesen felemelkedve csatlakozik a fül széleihez. Barnásszürkék, foltosak, jó minőségűek. 13 Patek E., Arch. Ért. 82 (1955) 169. 14 A XIX. t. 1 = XLIII. t. 4 alatti pereme a fülnél is restaurált (bizonytalan). 15 Patek E., BpR 18 (1958) 9. kép 3. 16 M. Dusek, i. h. VII. t. 6, XVIII. t. 5, XXVII. t 4. 17 Uo., VII. t. 6, XVIII. t. 5. *

8 Pßtek E., Arçh. Ért. 82 (1955) 169, 3. kép 6.