Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Arany-hegyen

68 DOMBAY JÁNOS A szabályos, kör alakú, 80 cm mély, kora-vaskori 472a közepén egy (472b), széléhez közel négy oszlopgödör volt (473—476). A 2,1X2,3 m méretű, közel 1,5 m mély, tartalma és töltelékföldje szerint kora-vaskori 390. DK-i szélénél két fülkeszerű beásás (477—478), az ÉNy-in két oszlopgödör volt (389, 392), szemben egymással. Az É-i oldalán is volt két fülkeszerű beásás (391, 480) és egy oszlopgödör (479, [. melléklet, II. melléklet X, XXXVII. t. 2). Főleg kora-vaskori edénytöredékeket találtunk benne (XXXVI. t. 17—19, XLI. t. 1—2, 4, XLII. t. 1—2), továbbá a nyéllyuknál eltört kőbuzogányt (XLI. t. 3). Az utóbbi valószínűleg kőréz^ kori. Az 1,1 m átmérőjű, kerek, 92 om mély, koravaskori 465. (I. melléklet, XXXIX. t. X. F—FI, XXXVII. t. 2) ÉK-i szélénél három részre különülő gödör (469—471), a DK-i és az ÉNy-i oldalán két-lkét oszlopgödör volt (467, 468, 464, 466). A nagy, de csak 55—60 cm mély 455a ÉNy-i szélénél, belül, mélyebb leásást (455b), a széléhez közel öt oszlopgödröt találtunk (456—460, I. melléklet, XXXVII. t. 2). Tartalma szerint kora-vaskori (XLII. t. 3—6). Az 1,4 m átmérőjű,, nagyjából köralakú, 60— 70 cm mély, méhkas alakú 426. szélén öt fülkeszerű beásás volt, de nem alkottak párokat (I. melléklet, II. melléklet X, XXXVII. t. 2, XXXIX. t. 2). Lehet, hogy több is volt, de elpusztultak már, mivel az ásatási szelvények DNy-i részén, 1 terep erős lejtése miatt, nagyobb volt a lekopás; a szántott réteg alatt mindenütt a lösz mutatkozott. Töltelékföldje és tartalma szerint koravaskori (XLII. t. 9—13). A 424a—d, a 442. és a 443. töltelékföldje és tartalma szerint kőrézkori volt. Tartalmára főleg a durva, szemcsés anyagú csövestalpú tál töredéke (XLII. t. 8) és egy durva, bütykös edénytöredék jellemző (XLII. t. 7). Felső rétegében kevés kora-vaskori edény töredék is volt. Alja két mélyebb részre különült. Befelé lejtő oldalai padkaként vették körül középső, mélyebb részét. Belső tagoltsága és kiképzése tekintetében is élesen különbözött a kora-vaskori gödröktől (I. melléklet, XXXIX. t. X. H—Hl, XXXIX. t. 2). A szelvény DNy-i végében levő gödrökről nem lehet közelebbit mondani, mivel csak kis részük esett bele az ásatási területbe. Nem lehetett megállapítani azt sem, hogy a 440—441. és a 444—454. oszlopgödör hova tartozott. Az 1941. és 1942. évi ásatási területen összesen nyolc kőrézkori és két kora-vaskori temetkezést találtunk. Kőrézkori temetkezések: 1. sír (XLIV. t. 6). Mélység: 25 cm. Erősen zsugorított, rossz megtartású, bizonytalan nemű csontváz, ÉK—DNy-i irányban, fejjel ÉK-nek, bal oldalon. A koponya DK felé nézett. A behajlított alsó karok a mell előtt voltak. Itt-ott elérte az eke. Mellékletek: A koponya előtt, a homlok magasságában,, ovális őrlőkő, lapján fekve. Alja doimború. 2. sír (XLIV. t. 7). Mélység: 30 cm. Erősen zsugorított, rossz megtartású női csontváz, ÉK— DNy-i irányban, fejjel ÉK-nek, bal oldalon. A koponya DK felé nézett. A behajlított alsó karok a mell előtt voltak. Mellékletek: A koponya körül három edény volt. 1. Mögötte erősen soványított, durva, szemcsés anyagból készült, tönkrement, sötétszürke csövestalpú tál, a lábak felé dűlve. Külső oldalán mintázatlan, vöröses festés nyomait lehetett látni. — 2. A koponya mellett, ÉK felől, durva, szemcsés agyagból készült, tönkrement, vastagfalú, sötétszürke behúzottszájú-fazék, külső oldalán vörös festés gyenge nyomaival. — 3. Az előbbi két edény között, kissé É-nak, elázott, vastagfalú, sötétszürke, kerek tál, külső oldalán és belül, a pereme alatt, vörös festékfoltokkal. — 4. A térdeknél újabb vastagfalú, sötétszürke csövestalpú tál, talpával ÉK-nek dűlve; a tál két nagyobb töredéke a térdek előtt volt. Nagyrészt elszántották. A tál mindkét oldalán mintás, vörös festés volt, de a mintát nem lehetett felismerni, mert a festés a talajnedvességtől leázott. — 5. Az alsó karok külső oldalán, a csuklónál, 8,5 cm magas, iszapolt agyagból készült, vékonyfalú, kettősen csonkakúpos edényke, leborítva. Peremét belül 3 cm széles, festett, vörös csík kíséri; külső oldalán is vannak festékfoltok (XLIV. ?.. 1). 3. sír (X. t. 8). Mélység: 65 cm. Az 1. és a 3. gödör között volt, kisebb részben a 3., nagyobb részben az 1. gödör fölött (VIL t.). A rossz megtartású, bizonytalan nemű csontváz К—Ny-i irányban feküdt, fejjel keletnek, bal oldalon, mérsékelten zsugorított helyzetben. A koponya Ü felé nézett. A karokat behajlították; a kezek az állkapocs magasságában feküdtek. Mellékletek: A koponya előtt 6 cm magas, 6,5 cm száj nyílású, vékonyfalú, szürkésbarna, kettősen csonkakúpos edényke, letompított hasi élén arányos távolságban elhelyezett négy kis bütyökkel (kissé restaurált, XLIV. t. 5). A kutatóárokban találtuk, valamivel előbb, mint a koponyát. Bizonyosra vehető, hogy sírmelléklet volt. A sír töltelékföldben volt. A gödör feltöltése után került a helyére, tehát későbbi a gödörnél.