Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Dombay János: Kőrézkori és kora-vaskori település nyomai a pécsváradi Arany-hegyen

66 DOMBAY JÁNOS ban lévő négy nagyobb gödör (341, 348, 349,, 350) helyén lehettek. Erre mutatott a 348. D-i oldalán lévő 395., amelynek kis része annak ásásakor pusztult el. Azt sem lehet kizártnak tartani, hogy a 341. D-i oldalán lévő 385. is ebbe a sorba tartozó oszlopgödör volt vagy, hogy a 395. és a 383. között hiányzó a 341. gödör helyén volt, de annak ásásakor megsemmisült, vagy töltelékföldjében felismerhetetlenné vált. A 348. eredetileg sekély lehetett. A kisebb, kerek, de mélyebb részt később áshatták bele. A 349. és a 350. helyzetéből is arra lehet következtetni, hogy az utóbbit az előbbibe ásták be. Az előzőkben leírt OGzlopgödör-sorok által körülzárt területen még két É—D-i irányú sort is fel lehetett ismerni. Az egyikben a 296. és a 278., a másikban a 352. és a 335. volt a két-két szélső. Az utóbbi vonalába esett az ÉK-i oldalon a 355. Közte és a 352. között hiányoztak a közbülsők. E',zek a 299. gödör ásásakor semmisülhettek meg, vagy felismerhetetlenné váltaik annak töltelékföldjében. A szóban forgó négy szelvényben a 240. és a 407. között lévő sortól ÉK-re túlnyomórészt oszlopgödrök voltak. Ezekről az ásatási terület határának közelsége miatt nem mondhatunk többet, A VI. szelvényben a 209. gödör 160 cm mély volt. Lefelé méhkashoz hasonlóan szélesedett (I. melléklet, XXIX. t. VI. I—II, VI. H—Hl). ÉK felől hosszúkás, sekély mélyedés csatlakozott hozzá (211). Innen lehetett hozzáférni. Töltelékföldje és tartalma (XXXIV. t. 9—11) szerint kora-vaskori volt. A szintén kora-vaskori 175. főbb vonásokban az előbbihez hasonlított (I. melléklet, II. melléklet VI, XXIX. t. VI. F—FI). A 219. Ny-i ága hozzá csatlakozott (XXIX. t. VI. F—

Fl, VI. G— Gl). Nem valószínű, hogy valami kapcsolat lett volna köztük, mivel a kettő alakja együtt célszerűtlen. A 223. is méhkas alakú volt. DNy-ról és Dről sekély, padkaszerű leásás vette körül (222). lehet, hogy ez korábbi gödör volt és ebbe ásták be, de az is lehet, hogy a 223. befedésével volt kapcsolatos. Bizonytalan, hogy az ÉK-i oldalon talált két oszlopgödör (224—225) hozzátartozott-e. Alakja, töltelékföldje és tartalma szerint kora-vaskori volt (XXIX. t. VI. E—El, XXXIV. 1. 12—16). A VI. és a VII. szelvény határán talált 227. É-i és D-i oldalán egy-egy fülkeszerű beásás (228, 276), a Ny-in egy oszlopgödör (224), a K-in padka volt (I. melléklet, II. melléklet VII). A VII. szelvényben a 210. DK-i oldalán, nagyjából egyenlő távolságra egymástól, öt fülkeszerű beásást találtunk (I. melléklet, II. melléklet VIÎ, XXXV. t. 2). A gödörből kora-vaskori edénytöredékek kerültek ki (XXXVI. t. 1—3). A 259. szélén hét fülkeszerű beásás volt (I. melléklet, XXXV. t. 2). Oldala mélységének a feléig szűkült, innen az aljáig függőlegesen esett alá (XXIX. t. VII-B—Bl). Alakja, töltelékföldje és tartalma szerint kora-vaskori volt (XXXVI. t. 4—5). Körülötte tizennégy oszlopgödröt találtunk (XXXV. t. 2). A kisebb, ovális, kora-vaskori 271. ÉNy-i oldalán sekélyebb, a DK-in mélyebb padka volt (270, 272, I. melléklet, XXXV. t. 2, XXIX. t. VII. C—Cl). A VIII. szelvényben a kora-vaskori 320. gödör méhkas alakú volt, bár oldalát csak kevéssé ásták be (I. melléklet, XXIX. t. VIII. K—KI, VIII. L—Ll, XXXV. t. 3). Három oldalról padka vette körül. Ennek külső szélébe ásták az oszlopgödröket. Közülük kettő valóságos oszlopgödör (319, 322), a többi fülkeszerű beásás volt. A kora-vaskori 325. sekélyebb (325c) és mélyebb (325a) részre különült (I. melléklet, II. melléklet IX, XXXV. t. 3). É-á sarkában 90 om mély lyuk (325d), DNy-i oldalán 65 cm mély padka (325b), a D-in két fülkeszerű beásás volt (374, 376). ÉNy-i oldalán a 326. és a 327. oszlopgödör egybefolyt. A kora-vaskori 330. ÉK-i oldalán 47 cm mély fülkeszerű beásás, a Ny-in 57 cm mély padka volt (XXXV. t. 3). A 320., 325. és a 330. körül levő oszlopgödrök négyszögletes teret határoltak el. A 268. és a 331. (I. melléklet, II. melléklet VIII) gödör az előbbi háromnál korábbi vagy későbbi lehetett. Koruk megállapítására nem nyertünk támpontot. A IX. szelvényben az ovális 364. gödör oldalát kissé méhkas alakúra beásták (I. melléklet, XXIX. t. IX. H—Hl, XXXV. t. 4). К felől sekély leásás csatlakozott hozzá (372). Innen lehetett hozzáférni. Ennek mintegy a felét nagyobb, mély, ovális, korábbi vagy későbbi gödör vágta le (371),, amelynek É-i oldalán fülkeszerű beásás volt (370). A 364. É-i oldalán négy oszlopgödröt (366—369), a Ny-in fülkeszerű beásást találtunk (365). Alakja, töltelékföldje és tartalma űzerint kora-vaskori volt (XXXVI. t. 6—10). A 310. töltelékföldje szerint kora-vaskori volt (I. melléklet, XXXIX. t. IX. J—Jl, XXXV. t. 4). Kora-vaskori edénytöredékeken (XXXVI. t. 13—15) és agyag orsógombon (XXXVI. t. 11) kívül volt benne egy zengővárkonyi jellegű bütykös edény töredék (XXXVI. t. 16) és egy furatmag is (XXXVI. t. 12). Az utóbbiak ellenére is kora-vaskorinak tartjuk. A X. szelvény D-i sarkában kőrézkori gödörrendszer volt; az e körül lévő hulladékból kerülhettek bele a kőrézkori