Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és a Harsányi-hegy jégkori Mollusca-faunája

18 ÖEBHARDT ANTAL LA MECSEK-HEGYSÉG KÖRNYÉKEN ELT PLEISZTOCÉN MOLLUSCA-FAUNA ÉRTÉKELÉSE 1 VÍZBEN ELTEK 1-1428 %l 2. VÍZ KÖZELÉBEN TARTÓZKODTAK 16.35%-J 3 ERDŐKBEN,SZAKADÉKOKBAN, NEDVES, ÁRNYÉKOS HELYEKÍN HEVERŐ FATÖRZSEK VAGY AZOK KERGE ALATT REJTŐZKÖDTEK /7/ //%/ 4. ÁRNYÉKOS, NEDVES, TEREPEKEN HEVERŐ SZIKLADARABOK, NÖVÉNY ES KŐTÖRMELÉK KÖZÖTT BÚJTAK EL /••9.52%:/ ő. CSERJÉSEKBEN, BOZÓTOKBAN, LIGETEKBEN TERJEDTEK EL 1-9.52 % f 6, ERDŐKBEN, FÁK GYÖKEREI- ES NEDVES RETEKEN FŰCSOMÓK KÖZÖTT, VALAMINT KŐRAKÁSOK ALATT FELHALMOZÓDOTT NÖVÉNYI KORHADEK KÖZÖTT HÚZÓDTAK MEG 1-33.33 % / 7. NAP0S,SZIKLÁS, GYEPES TEREPEKEN LQ FAJOK /•• 15.39 % •/ tekben elterjedt, 6. erdőkben, fák gyökerei és nedves réteken fűcsomók között, valamint kőrakások alatt felhalmozódott korhadékban meghúzódott, 7. napos, sziklás, gyepes területen található fajok (I. ábra). 1. Vízben élt jajok. Talán egyik legjellemzőbb vonása a Mecsek környéki löszképződményeknek, hogy hiányzik azokból az általában mélyebb szinteket jelző mocsári lösz s ennek következtében faunánkban csak elvétve szerepelnek vízi fajok. Míg az Alföld és a Balaton-környék csigaegyütteseinek tekintélyes százalékát éppen a vízifauna szolgáltatja, addig területünkön igen kevés faj, s az is legtöbbször csak egyes példányokban fordul elő. Mi ennek a magyarázata? Tudvalévő, hogy a Mecsek-hegység déli síkját még alig néhány évszázaddal ezelőtt is kiterjedt mocsár borította s ez a helyzet a korábbi évezredekben bizonyára még fokozottabb mértékben jelentkezett. Egészen érthetetlennek látszik tehát, hogy vízi eredésű csiga még ezen a terepen is csak kivételes esetekben található, annak ellenére, hogy számos téglagyárnak korszerű fejtéssel művelt bányája igen sok löszfal faunájába enged itt betekintést. Viszont a környék lakossága előtt az is általánosan ismert je-