Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Kodolányi János: Adatok a Nyugati Mecsek paraszti szőlőgazdálkodásához és borászatához

ADATOK A NYUGATI MECSËK PARAS2TÎ SZOLOGAZDALKODASAHOZ ÉS BORÁSZATÁHOZ Baranya megye szőlővel borított hegyvonulatai között az egyik legjelentősebb szőlőtermő vidék a Mecsek. Különösen a hegység déli lejtőin találunk sok szőlőterületet, ezeknek a múltja föltehetőleg a római korig nyúlik, hiszen ismereteink szerint Pannoniában a római korban fejlett szőlőtermelés folyt, tehát a Mecsek lejtőin virágozhattak szőlőskertek.

1 A szőlőtermelés múltja Már a múlt század első felében megjelent írások Baranya három fő bortermő vidéke között említik a Mecseket. 1846-ból ezt olvassuk: „De mégis különösen három fő hegyláncz említendő, mellyek nemcsak sok, de igen jó borokat is nyújtanak; első közölök a Mecsek^hegyek, ezek egész megyénket átfutván,, megszámlálhatatlan hegyoldalain és halmain, mind déli, mind pedig éjszaki részről temérdek szőlőt és bort hoznak".

2 Bayer 1822. évi leírásában a Bécs környéki borokról találunk adatokat: „Pétsről kezdve napnyugot felé 2 óra járásnyira a' Metseknek délesti lejtőjén, Ürög, Patats, Tserkut, és KővágóSzöllös nevű faluknak határaiban termő és Szentmiklósi de többnyire Pétsi név alatt ösméretes fejér borok a' legjobb Frantzia, és Renusi borokkal vetekednek; édeses, •kellemetes ízűek,, és kivált tüzesek"

3 Baranya megye 1838. évi térképe a vizsgált községek határában nagy szőlőterüle1 A gyűjtött anyag megtalálható a Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztálya Adattárában és Fényképtárában, A 183, A 199 és A 236, illetve 1845—1890, 1908—1919, 1927—2019 és 2276—2306 leltári számokon. Itt mondok köszönetet Füzes Endrének, hogy Cserkúton és a vele szomszédos községekben gyűjtött adatait szíves volt rendelkezésemre bocsátani. 2 A magyar orvosok és természetvizsgálók Pécsett tartott hatodik nagygyűlésének történeti vázlata és munkálatai. Kiadá: Hölbling Miksa. Pécs, 1846. 344. 1. 3 Bayer: Egy Tekintet Baranyára. Tud. Gyűjt. XII., 1822. 16. 1. tekét jelez. Haas Mihály 1845. évi tudósítása megemlékezik többek között a helesfai borról is: ,,A' fejérek közit legjelesebbek: a' szilvási, pécsi, helyesfai, üszögi.. ."

4 borok, majd tüzetesebben is (megismerteti az olvasóval: ,,A' helyesfai fejér borról így tudósít Teslér pléb. úr: ,,A' h. bor mind jósága, mind ereje és kellemetes édessége által kitűnő. Ha ezen bor három év alatt teljesen kifejlett és erejéből a' nyerseséget elvesztette, különös finom és gyengéd zamatja és illatja van. Kitűnő édességével leginkább megkedvelteti magát és vidám életerőt ad. Egy kis mesterséggel e' borból igazi nectárt lehetne készíteni. És ha van e' világon bor, melly „dámák borának" nevezhető, bizonyosan a' helyesfai az".

5 A fölsorolt községek közül Cserkút és Kővágószöllős a mecseki borvidék községei közé tartozik s szőlőiben fehér borokat termelnek. Ugyancsak fehér bort termelnek a helesfaiak is. Cserdi nem tartozik az előbbiek közé, szőlőiben túlnyomórészt kadarka terem és termelésének nem elsősorban értékesítés a célja. Cserdi község a pécs-budapesti vasútvonal mellett van, Szentlőrinctől 5, Pécstől 25 kilométerre. Szőlőtermő területei közvetlenül a község fölött emelkednek. Az öregek emlékezete szerint ,.48 előtt is sok szőlő volt, dézsmát adtak róla. Akinek nagy családja volt, boldogult, mert annyi volt neki, amennyit akart". Egy-két gazda szőlőjében még van azokból az öreg telepítésekből, amelyeket a filoxéra pusztítása előtt ültettek és sikerült megmenteni a pusztulástól. Ezek körülbelül hatvanéves kadarka tőkék. A legtöbb szőlőt azonban azóta újratelepítették. A szőlőterületek nagysága általában egy hold alatt van, 6—700 négyszögölnyi a legtöbb, van azonban néhány gazda, akié eléri, sőt meg is haladja az 1 katasztrális holdat. A szőlőhegyen manapság sok szántó is található, ahol régebben 4 Haas Mihály: Baranya ... Emlékirat. Pécs, 1845. 27. 1. 5 Haas: i. m. 27—28. 1. 10*