Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Gebhardt Antal: A Mecsek-hegység és a Harsányi-hegy jégkori Mollusca-faunája

A MECSEK JÉGKORI MOLLUSCA-FAUNÁJA 13 oblonga Drap. v. elongata A. Braun, Pupilla muiscorum L., Vitrea crystallina О. F. Müll., Triohia hispida L.) képviseli a csigacönozis 70— 80%-át, a többi faj együttes példányszáma ezt a százalékos arányt meg sem közelíti. Legtöbb fajt (35) Villánykövesden, a Fekete-hegy löszhasadékaiban találtam, s a csigapopuláció példányszáma is itt a legnagyobb, ami azt jelenti, hogy ezen a terepen alakultak ki a fajok számára a legkedvezőbb környezeti feltételek, amelyek mellett a domináns elemeken kívül a többi faj is megtalálta ökológiai igényeinek optimális kielégítését. A színező elemek változatossága mellett a miliőfeltételek eltérő jellegét túlnyomó esetben csupán az bizonyítja, hogy az egyes faunaképek keretén belül, még olyan esetben Ebben a fejezetben rendszertani felsorolásban mindazok a jégkori Mollusca-fajok szerepelnek, amelyeket a Mecsek-hegységben és a Harsányi-hegyen, illetőleg azoknak közvetlen környékén lösz-szerű lerakódásokból gyűjtöttem. Célkitűzéseimnek okszerű következményeként összeállításomból kihagytam azokat a fajokat, amelyeket inem a löszben, hanem az azt fedő humuszrétegben találtam. Utóbbi fajok csak abban az esetben kerültek felsorolásomba, ha előfordulásukat a löszképződményekben is megállapítottam. Minden fajnál közlöm a lelőhelyeket és zárójelben a begyűjtött fajok példányszámát is, amely adatokból egyrészt az elterjedési viszonyokra, másrészt a fajok gyakoriságára,, uralkodó szerepére vonható következtetés. Gyűjtéseim során tapasztalt faunisztikai megfigyeléseimet, valamint az egyes faunaelemeknek a recens fajok elterjedéséhez viszonyított alárendelt, illetőleg fajsűrűség szempontjából a ma élőknél jelentékenyebb szerepét, ahol azt szükségesnek láttam, ugyancsak ismertetem. Minthogy fosszilis fauna tanulmányozásáról van szó, nincs jelentősége a gyűjtések időpontjának, ezért annak közlését mellőzöm. A fajok elnevezése, illetőleg a rendszertani felsorolás egymásutánja tekintetében Soós Lajos örökbecsű monográfiája

2 volt irányadóm. Gastropoda Acmidae Acme (Platyla) banatica Rossm. Harsányihegy (2), Üszög, állomás közelében löszfalból 2 Soós L.: A Kárpát-medence Mollusca-fauna ja. Budapest, pp. 1—478. 1943. is, amikor a fajok száma megközelíti egymást, a domináns értékek jelentékeny százalékos eltérést mutatnak. Számos olyan faj van, amely csaknem minden terepen ismétlődik, sűrűsége azonban annak megfelelően változik, hogy számukra az egyes imikrobiotopok milyen feltételeket teremtettek. Későbbi fejezetben lesz arról szó,, hogy az egyes fajok milyen klimatikus igényeket támasztottak a közvetlen környezettel üzemben, de a különféle faunaképek belső szerkezetéből, a fajok összetételéből már most is megállapítható, hogy azoknak jelentékeny többsége a mostaninál hűvösebb klímát és nagyobb nedvességet követelt olyan terepeken is, ahol ma a szárazságot kedvelő (xerofil) fajok tekinthetők uralkodóknak. (3). A magyar löszmedence pleisztocénjéből eddig nem volt ismeretes. Az Acme-félék fosszilis előfordulására vonatkozóan az irodalomban egyébként is csak nagyon ritkán találunk adatokat. Az általam gyűjtött példányok mindkét esetben mélyen a humusz alatt,, olyan pleisztocén rétegekből kerültek elő,, amelyeknek domináns fauna-elemeit a Succinea (Hydrophyga) oblonga Drap. v. elongata A. Braun, Trichia hispida L. és az Arianta arbustorum L. v. alpicola Fér. fajok képviselték. Korunkban a Hansányihegyben nem él, a Mecsek^hegységben ritka. Limnaeidae Stagnicola palustris О. F. Müll. Lauber téglagyár (3). <S. palustris O. F. Müll. f. jlavida Cless. Lauber-téglagyár (4). S. palustris О. F. Müll. f. diluviana Andr. Lauber-téglagyár (3). A törzsfajt és változatait átmeneti alakok kötik össze. A diluviana forma a magyar löszmedence területén nem él. S. (Leptolimnea) glabra О. F. Müll. Laubertéglagyár (1). A magyar löszmedence területén nem él, de a pleisztocénból is kevés helyről került elő. Planorbidae Anisus (Tropodiscus) planorbis L. Laubertéglagyár (2). A. (Spiralina) vortex L. Lauber-téglagyár (1). A. (S) vorticulus Trosch. Lauber-téglagyár (1). A két utóbbi faj a Mecsek-hegység területén nem él. A. (Anisus) spirorbis L. Lauber-téglagyár (52), Siklós (1). II. Palaeofaunisztikai rész