Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Parádi Nándor: Beszámoló a pécsi Tettyén az 1957. évben végzett ásatásról

132 P ARADI NÁNDOR tek beléje. A mi csontunkhoz legközelebb állónak a budai vár ásatása során előkerült csigacsontot tarthatjuk, amelynél az egymásra keresztben fúrt lyukat ólommal töltötték ki.

33 Bár az átfúrt 'csigacsont rendeltetését nem tudjuk, mégis megkockáztathatjuk azt a feltevést, hogy félig megmunkált játékkocka lehetett, amelybe az ólmot (vagy valamiilyen más anyagot) még nem öntötték be és oldalait még nem csiszolták le. A palota építése előtti időre mutat az a csavart nyelű, szakállas nyílcsúcs,, amelyik az 5. kutatóárokból került elő (LXII. t. 12). Hasonló formájú darabok alapján korát a XIV. sz-ra tehetjük.

34 A török hódoltság ideje alatt a palotában folyó életre 'mutatnak a zöldmázas, tál alakú török kemenceszemek töredékei (LXII. t. 14—15) és a füles korsó nyak- és válltöredéke, amelyet széles sávban vízszintes és ferde irányú apró négyszögekből álló bepecsételés díszít (LXII. t. 18). Két ugyanilyen formájú és díszítésű füles korsó ismeretes a nagykanizsai vár területéről. A hódoltság korára határozhatjuk meg a sárgamázas török cseréppipát, csizmapatkót és vasszegeket (LXII. t. 7—9, 11, 13). A palota ásatásakor cserép vízvezetékcső töredékeket is találtunk

35 (LXII. t. 17). Oláh Miklós leírásából tudjuk, hogy Pécsnek már a középkorban is vízvezetéke volt.

36 Az előkerült vízvezetékcső töredékekből arra következtethetünk, hogy a palotának is lehetett vízvezetéke, amit a Tettye forrás és a palota mellett elfolyó patak közelsége is valószínűvé tesz. A Pécs különböző helyeiről előkerült és összegyűjtött vízvezetékcsövekkel való összehasonlítás alapján a részben kiegészített töredéket is törökkorinak tarthatjuk.

37 A Tettye patak jelentős esésével alkalmassá vált arra, hogy a középkori iparok egyik legfontosabbikához, a malmok hajtásához vízierőt szolgáltasson. Arra a kérdésre, hogy az első vízimalmok mikor jelentek meg a Tettye patak mellett, pontos választ nem tudunk adni.

38 Későközép33 Gy. László., i. m. 152. 38. kép. 34 Szendrei J., Magyar hadtörténelmi emlékek az ezredéves országos kiállításon. (Bp., 1896) 60. 35 A LXII. t. 17 alatti agyagcső részben kiegészített, mindkét végén törött, eredetileg hosszabb volt. 36 Oláh Miklós, Hungária — Atthila. Ed. С Eperjessy — L. Juhász (Bp., 1938) cap. VIII. 14. 37 Gosztonyi Gy., Pécs törökkori vízvezetéke. PMÉ 1941. 34., IV. tábla С és F. 38 Van olyan feltevés is, hogy a Tettye vízét malmok hajtására már a rómaiak is felhasználták. Szabó P. Z„ Pannónia 6 (1940) 398. kori fennállásukra már van adatunk; a XVI. sz. elején Oláh Miklós közel 40 malomról tesz említést.

39 Az itt működött malmok maradványainak napjainkban már alig találjuk nyomát.

40 Pécs e fontos ipartörténeti emlékeinek felkutatása céljából Szathmáry György püspök palotájának romjaitól ÉNy-i irányban, a Tettye utca Ny-i oldalán ma is látható falmaradvány folytatását az utca K-i oldalán is megkerestük (1. kép). Itt érdekes falalapozást találtunk, amelynek építési szerkezetébe is betekintést nyerhettünk. A széles kőfalalapozásba ugyanis irácsszerűen összerótt fagerendákat építettek (LIX. t. 5—6). A gerendák kikorhadtak ugyan, de az egymáshoz derékszögben kapcsolódó, összecsapolt gerendák találkozásánál a kovácsolt vasszeg eredeti helyzetében maradt; a csapolás hézagaiba és a gerenda repedéseibe befolyt híg habarcsot is megfigyelhettük (LIX. t. 5—6). E megfigyelésből kiindulva a fal építése a következőképpen történhetett: A kőfalalapozásra a megfelelő méretűre kiszabott gerendákat rárakták, a csapolásoknál szeggel összeerősítették, utána pedig a falazást tovább folytatták.

41 Ezt az építési technikát írja le Evlia Cselebi az eszéki vár falainak a törökök által történt megerősítésével kapcsolatosan.

42 A történeti adatok szerint a Tettyén lőpormalom is állott, amelyet a törökök építettek és Pécs visszafoglalása után is, egészen az 1714-ben bekövetkezett robbanásáig lőpormalomnak használták.

43 Eisenhut György mérnök 1780-ban a Tettyéről térképet készített.

44 E helyszínrajz igen be39 Oláh M., i. m. cap. VIII. 12—13. 40 Szabó P. Z., A török Pécs 1543—1686. (Pécs, 1941) c. munkájában a papírmalom maradványának 1925. évi állapotát feltüntető képet közölt. 41 Hasonló gerendarácsozatot tártak fel Gázi Kászim pasa dzsámijának falában. A törökök Kisázsiában a gyakori földrengéske ellen az épületek falát beépített gerendákkal erősítették meg. Ezt a falazást ott is használták, ahol erre már nem volt szükség. Szabó P. Z.—Ruzsás L., A török Pécs. (Pécs, 1958) 8. kép, 81. — Hasonló szerkezetű falat tártak fel a budai palota ásatása során is; itt azonban az alapozás alatt levert cölöpöket is találtak. Gerő Gy., ßp. R. 17 (1956) 263. 11—12. kép. 42 Evlia Cselebi török világutazó magyarországi utazásai 1660—1664. Fordította és jegyzetekkel kísérte Karácson Imre. (Bp., 1904) 181. Evlia Cselebi adatára már előttem Gerő Gy. is felfigyelt. I. m. 263. 43 Szabó P. Z., A török Pécs 1543—1686. (Pécs, 1941) 71, 91. — A malom törökkori építését alátámasztani látszik az is, hogy összerótt gerendákból épített falazata török építéstechnikára vall. 44 A térképet Szőnyi O. ismertette. PBMÉ 3 (1910) 121.