Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Fülep Ferenc: A vasasi kora-császárkori temető

118 FÜLEP FERENC kábbak.

147 Strarigradból ismerünk egy tolózár reteszt és egy pontosan beleillő bronbzól és vasból készült kulcsot.

148 A vasasi bronzreteszben észlelt berozsdásodott vasszegecs alapján feltételezhetjük, hogy a reteszben vaskulcs beletört darabja lehet. 35. Fülkanál (ligula-Ohrlöffel) ezüstből (6. ábra 5, 35 és LVII. t. 1). Végén kis kerek, ferdén álló lapocska, amelyet sugárszerűen elhelyezkedő négy vonalka díszít. Nyele négyoldalú hasáb, amelyet szélem fogazás díszít; az alatt négyzetes, hasábalakú tagolás. Teljesen ép, jó állapotban. H: 13,6, Sz: 0,4—0,6 cm. Ez az eszköz az irodalomban általában mint stílus ismeretes,

140 megjelenik azonban fülkanálka

150 néven is. Behatóan foglalkozott az eszközökkel H. Deringer, aki kimutatta, hogy ezek nem szolgálhattak írás céljára, mert nyelük túlságosan vékony. Szerinte vagy mint orvosi eszközöket, használták, hogy hegyükkel szúrást végezzenek, imásik végükkel pedig kitisztítsák a 147 Skrabar, V., Römische Funde aus Pettau. MZK 4(1905) 313. 82. kép. Poetovio; alakja közel áll a vasasihoz. — Saalburg Jb. 6(1914—24) IV. t. 28. Saalburg. — RLiÖ VH(1906) 77. 38. kép 5. Carnuntum. — ORL 62/a. 43. 121., XII. t. 19. Hüfingen. — Radnóti A., Intercisa II. 338. LUI. t. 10. bronzkulcscsal együtt. 148 Abramic, M.

—Colnago, A., Untersuchungen in Norddalmatien. JÖAI 12(1909) Beibl. 111. 85. kép. 149 RLiÖ II (1901) 58. IX. t. 30. — Uo. III (1902) 106. IX. t. 11. — Uo. IV (1903) 109. 50. kép 1. — Uo. VI (1905) 103. 59. kép 2. ezüstből. Mindegyik Carnuntumból. — Uo. VII (1906) 30. 12. kép 8—9. — Uo. VII (1906) 107. 54. kép 1—2, 5. — Uo. VIII (1907) 141. 62. kép 2—3. Mindegyik Lauriacumból. — Uo. IX (1908) 68. 28. kép 1. 4. Carnuntumból. — Uo. IX (1908) 103. 48. kép 2. Lapocskáján a vasasihoz hasonló vonaldísz. — Uo. X (1909) 98. 39. kép 1—2., 4. — Uo. XI (1910) 43. 18. kép 2—3., 7. — Uo. XIII (1919) 19. 10. kép 2., 5. — Uo. XIV (1924) 12. 6. kép 8. — Uo. XIV (1924) 26. 14. kép 9. Mindegyik Lauriacumból. — ORL 74. 40. 2. IV. t. 26. csontból, lapockáján -f- alakú díszítés. Köschingenből. — ORL Lief. 49. Mainlinie. 6. Strecke. 40. 7. kép 19. vasból. 150 Korbuly Gy., Aquincum orvosi emlékei. (Bp. 1934) DissPann. I. 3. 13. 4. kép 5., 23. 9 kép 13—15. — ORL 31. 98. X. t. 69. Wiesbaden. — RLiÖ I (1900) IX. t. 1. Carnuntum; kerek lapocskáját fenyőgallyminta díszíti. — Milne, J. S., Surgical Instruments in Greek and Roman Times. (Oxford 1907) 61. — Friedländer, L., Sittengeschichte Roms. (Wien 1934) 170. — British Museum: Guide to the Exhibition illustrating Greek and Roman life. (London 1929) 32. 145. kép: ear-pick. — Saalburg Jb. 7 (1930) 45. XI. t. 2. ezüstből készített kés fülszondával, Zugmantel. — Kloiber, Ä., Die Gräberfelder von Lauriacum. Das Ziegelfeld. (Linz 1957) Forsch, in Lauriacum IV—V. 140. XLVII. t. 4a—b., XLIX. t. la—

b. fület, vagy kozmetikai célra szolgáltak, hogy vele a tégelyből a kenőcsöt kiszedjék és rávigyék a testre.

151 Ez utóbbit megerősíti az a körülmény is, hogy néhány példánynál, így a vasasánál is, a ferdén álló lapocskákat vonalak, fenyőgally, vagy -4- alakú minta díszíti, ami kizárja, hogy stílusként használták, mert a vonalak a viaszon nyomot hagytak volna. Orvosi vagy kozmetikai célra való felhasználása mellett tanúskodik egy Starigradon előkerült, díszes, üvegből készített példány is.

152 36. Bronztűk (2 db) 6. ábra, 5, 36a-b é

s LVII. t. 2—3.) H: 12,5 és 11 cm. Egyik törött példány. 37. Bronzlemez töredéke. H: 4,2, Sz: 2,5 cm. (6. ábra 5, 37). 38. Csonttű. Sárgásfehér színű, kissé átégett. Két darabból áll, a két rész nem illik össze. H: 34,2, Sz: 0,5—0,9 cm (6. ábra 5, 38 és LVII. t. 6). 39. Vaskés töredéke, hozzátapadt vastöredékkel. H: 7,5 cm, Sz: 2,2 cm, V: 0,5—0,8 cm (6. ábra 5, 39 és LVIII. t. 3). Töredékünk olyan egyeneshátú kés lehetett, mint amilyet Salamon közöl Intercisából.

153 40. Vasszögek (3 db). Kettőnek a feje hiányzik, egy fejes szög.

154 H: 6,2, 6,5 cm. (6. ábra 5, 40). 41. Vaskapocs. Négyzetes keresztmetszetű. Törött. H: 8,4, Sz: 0,8—1,1 cm (6. ábra 5, 41 és LVIII. t. 2). Mócsy a szombathelyi temetőből ugyancsak közöl vaskapcsokat.

155 42. Kis alaktalan vastöredék. H: 3,5, Sz: 1,2 cm (6. ábra 5, 42). 43. Bronzlemez töredék két lyukkal. H: 2,6, Sz: 1,5 cm (6. ábra 5, 43 és LVII. t. 5). 44. Zöldszínű üvegtöredék. Átégett. H: 4,3 cm, Sz: 3 cm. 45. DOMITIANVS középbronza (LVII. t. 11). Kopott példány. Coh. 431. RIC 301B. I. u. 85-ből. 46. DOMITIANVS középbronza (LVII. t. 12). Átégett példány, rossz állapotban. Coh. 453. RIC. 723. I. u. 76-ból. Temetőnkben — ha a megbolygatott 1. sírt is számításba vesszük — három sírt tártunk fel. isi Deringer, H., Die medizinischen Instrumente des Ennser Museums. (Linz 1954) Forsch, in Lauriacum, II. 144. skk. 79. kép 1—6., 81. kép 1. tov. irod. — Legújabban Radnóti A., Intercisa II. 226. Kat. 59., 181., 183. 152 Abramic, M. — Colnago, A., i. m. 89. 52. kép. tov. irod. Ui. a szerzők további üvegből készült példányokat is említenek. 153 Salamon Á., i. m. 371. LXVIII. t. 27. Megállapítása szerint ez a késforma már a keltáknál is használatban volt. 154 Lásd a 3. sír 20. vasszögeit. 155 Mócsy A., i. m. 171. 55. sír- 13.