Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1958) (Pécs, 1958)

Fülep Ferenc: A vasasi kora-császárkori temető

116 FÜLEP FERENC közölt néhány volutás mécsest, úgy tapasztalta, hogy ott ezek többnyire a gazdag sírokban fordultak elő, amelyekben egyéb észak-itáliai áru is volt és ezek az észak-itáliai centrumokból származó mécsesek a II. sz. elején lezárják az északitáliai importot.

130 Ez a megalapítás — tekintve a mi temetőnkben is előforduló egyéb itáliai árukat (terra sigillata,, bronz serpenyő, ezüstgyűrű stb.) — az egész temető korának meghatározása szempontjából igen fontos. 23. Téglavörös tányér, felületén lekopott barnásvörös festés nyomaival (5. ábra 5, 23. és LV. t. 3). Erősen törött, kiegészített. M: 5,9, Szá: 20, Tá: 8,7 cm. Hasonló tányérok, szürke, simított kivitelben előfordulnak a tabáni anyagban,

131 azonban a vasasi már ennek a típusnak továbbfejlődött formáját képviseli. A Bónis XXI. t. 39. típus talpgyűrűs változata,, amelyből számos Poetovioban került elő, de akad néhány példány a DrávaSzáva közének más vidékéről is.

132 24. Világossárga, finoman iszapolt agyagból készült bögre töredékei (5. ábra 5, 24 és LIV. t. 2a-d). Külsejét narancsvörös és barnásvörös f

©sites borítja, belseje szintén narancsvörösre festett. Az edénynek közvetlenül a pereme alatt domborúan kiemelkedő szalag, oldalán buja, csavarodó, barbotin technikával készült indaszerű díszítés van. Az edény igen töredékes állapotban maradt meg. M: 10,6, Tá: 3,8 cm. A barbotin díszítés eredetét Észak-Itáliában kell keresnünk. Korán hatott a helyi edényművességre is.

133 Példányunkat, kidolgozása iminőségét tekintve,, helyi készítménynek tarthatjuk. Bónis két hasonló díszítésű csészét említ Sisciából,

134 egyet Laibachból,

135 egyet pedig Dernovoból.

130 A balatonaligai ásatás anyagában is találunk egy töredéket ilyen díszítéssel.

137 Barbotin indákkal kíszített pohár fordul elő Rückingenben is.

138 25. Barnásszürke, sima felületű bögre töredéke, felületén barna festés (5. ábra 5, 25). 26. Talptöredék (5. ábra 5, 26), barnásszürke, érdes, vastagfalú edényből, Tá: 5, 3 cm. 130 Mócsy A., i. m. 188. 131 Bónis É. tabáni céduláiból: 1935, 43/b. 132 Bónis Ê., i. m. 163. skk. XXI. t. 39. — Uo. 22. tov. irod, 133 Uo. 19. tov. irod. 134 Uo. 144. XX. t. Nr. 27/2 és 28/2. 135 Uo. XX. t. Nr. 27/1., XXXV. t. 5. 136 Uo. XX. t. Nr. 28/1. 137 Bónis Ê. publikálatlan ásatása. II. gödör. Az I. sz. vége, II. sz. eleje. Bónis É. szóbeli közlése. 138 ORL 22. 24. sk. IV. t. 26. 5. sírból. 27. Szürke, érdes, durva felületű tányér töredéke (6. ábra 5, 27 és LV. t. 5). Tűzben deformálódott, selejtes példány. Atm: 17,3 cm. A vasasi tányér legközelebb аД Bónis XXI. t. 19. típusához, bár ezek legnagyobb része mázas, finomabb példány, míg a miénk durva, érdesfelületű.

139 Egy jó kidolgozású, pirosfestésű hasonló tányér van a balatonaligai ásatás anyagában.

140 Ez a darabunk terra sigillata tányérformára megy vissza.

141 Szürke agyagból készült helyi áru, aimit selejtes, deformálódott volta is bizonyít. 28. Szürke, kavicsos agyagból készült, durva felületű fazék pereimtöredéke (6. ábra 5, 28). Schörgendorfer egy hasonló nyak és perem kiképzésű, valószínűleg kisebb, fésűs dísszel fedett fazekat az I. századra keltez.

142 29. Világossárga, sima felületű korsó töredékei, lóherelevél alakú kiöntővel. Füle hiányzik (6. ábra 5, 29). Peremkiképzése megfelel a Bónis XXIX. t. 11. típusnak.

143 Számos nyakgalléros korsót közöl a tessini sírmezőkből Ch. Simonett.

14i Korára és elterjedésére vö. 1. sír 4. korsót. 30. Nagyobb bögre, vagy fazék peremtöredékei; felületük sima, sötét barna, kopott festéssel (6. ábra 5, 30). 31. Szürke, érdesfelületű, szélesszájú korsó peremtöredéke (6. ábra 5, 31). 32. Talptöredékek (2 db), téglaszínűek; egyiken barna, másikon erősen kopott fémesfényű máz (6. ábra 5, 32). 33. Palackalakú, nyersszínű, érdesfelületű edény oldaltöredéke

145 (6. ábra 5, 33). 34. Bronz tolózár retesze, négy lyukkal áttörve, egyikben belerozsdáit vasszegeccsel. H: 8, Szá: 1,5 cm. (6. ábra 5, 34 és LVII. t. 4). Hasonló áttört, vasból készült tolózár reteszek általánosak a római birodalom területén.

146 A bronzból készült példányok sokkal rit139 Bónis É., i. m. XXI t. 19. — 156. sk. felsorolja a variánsokat, melyek legnagyobb része Poetovioból származik. 140 Bónis É. publikálatlan ásatása VII. 1. gödör. 141 Drag. 16—18. — Vö. Lamboglia, N., Gli scavi di Albintimilum e la cronologia della ceramica Romana. (Bordighera 1950) 31. 8. kép 7. 142 Schögendorfer, A., i. m. Nr. 299. XXII. t. Penzendorfból (Steiermark). 143 Bónis Ê., i. m. 226. Finsterleitenből. tov. irod. 144 Simonett, Ch., i. m. passim. 145 Vö. uo. 63. 41. kép 3. Locarno—Muralto, Liverpool, 7. sír: vörös agyagból készült, palack alakú edény; Po vidéki terra sigillatával együtt került elő. 146 Legutóbb Kiss A., Arch. Ért. 84(1957) 49. 9. kép. tov. irod. — Salamon Á., Intercisa II. 377. LXXI. t. 14.