Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Vass Anna–Tóth Sándor: Mikroszkopikus gombák a Mecsek hegységből

160 VASS ANNA — TÓTH SÁNDOR Napicladium arundinaceum (Cda.) Sacc. In foliis emortuis Phragmitis communis. — Harkány: a fürdő kifolyóárkában. 1955. IX. 21. Ramularia hellebori Fuck. In foliis Hellebori odori. — Pécsvárad: Zengő alja. 1956. V. 8. Vermicularia dematium Fr. In cauliibus siccis Cruciferae sp. —• Pécs: Mecsek. „Dömörkapu''. 1956. V. 5.; In caulibus siccis Tami communis. — Pécs: Mecsek. 1956. V. 5.; In maculis siccis laminae folii Hederae helicis. — Pécs: Mecsek. „Tettye". 1956. IX. 6. Zygosporium oscheoides Mont. In foliis vivis Chamaedoreae graminifoliae. — Pécs: a Pedagógiai Főiskola Botanikus Kertjének pálmaházában. 1955. XI. 9. (5. ábra) (Tudomásunk szerint, a gombát Magyarországon még nem találták. Moesz Gusztáv hátrahagyott jegyzeteiben sem szerepel. — A konidiumok: 6,96 — 8,70 X 5,22 — 6,24 mikron, ha gömbölyűek, úgy 5,22 mikron átmérőjűek. A méretek Ferraris: „Fungi Italici" p. 294. adataival elég jól egyeznek (8X6 mikr. ill. 5 mikr. diám.).) Melanconiales. Marssonina juglandis (Lib.) P. Magn. In foliis emortuis Juglandis regiae. — Alsomakár. 1956. VII. 21. leg.: Gebhardt Antal Sphaeropsidales. Coniothyrium hellebori Cke. et Mass. In foliis emortuis Hellebori odori. — Pécsvárad: Zengő alja, 1956. V. 8. Cytospora translucens Sacc. In ramulis emortuis Salicis sp. — Harkány, vasúti töltés melletti árok partján. 1955. IX. 21. Diplodia inequans West. In ramulis emortuis Fraxini orni. — Pécs: Mecsek, „Dömörkapu", karsztbokorerdő. 1956. V. 5. Heteropatella lacera Fr. In caulibus emortuis Cardaminis impatientis. — Pécs: Mecsek, „Dömörkapu". 1956. V. 5. (6. ábra) Phomopsis coneglanensis (Sacc.) Trav. In epicarpis fructi Aesculi hyppocastani. — Abaliget: a barlang bejárata előtt. 1955. XI. 10. Septoria polygonorum Desm. In foliis Polygoni lapatíhyfolii. — Harkány: réten. 1955. IX. 21. Vass Anna—Tóth Sándor Mikroskopische Pilze aus dem Mecse к-Gebirge In unserem Aufsatz teilen wir Daten über die mikroskopische Pflanzenflora desjenigen Gebietes unserer Heimat mit, das unter die am wenigsten bekannten Gebiete gehört. Die Arbeit Gusztáv Moesz's: „Vergangenheit und Gegenwart der heimatlichen Pilzforschung" („A hazai gombakutatás múltja és jelene") nenint Pécs (Fünfkirchen) in der Reihe derjenigen Städte deren Pilzflora der Umgebung am wenigsten erforscht ist. Zwar erschien dieser Aufsatz im Jahre 1934, die Situation hat sich seither dennoch wenig geändert.