Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Füzes Endre: A kender termelése és feldolgozása Kovászszénáján és Husztóton

A KENDER TERMELÉSE ÉS FELDOLGOZÁSA 83 melegben. Fontos, hogy aki készíti, szorosan eressze össze-, mert ha lazán van összeállítva, könnyen szétesik a szövésnél. — Kovácsszénáján és Husztóton kétféle szövőszéket használnak, (bár lényegesen nem térnek el egymástól. Az egyik fajta a nagy, teljes keretes szövőszék, melynek alsó és felső oldalfája téglalap alakú zárt keret. Ilyent bognárok szoktak készíteni és szüőfa a neve. (16. ábra.) — A másik fajtának az oldalfája felül nem ér 16. „Szüőfa". (1. oldalfája; 2. lába; 3. szobó; 4. ülődeszka; 5. alsó hengör; 6. fölső hengör vagy bunkó; 7. bodaláda vagy bordahéj; 8. borda; 9. nyüst; 10. csikaté; 11. nyomdikó; 12. fogaskerék.) ki az ülésdeszka mögötti lábakig, tehát csak féikerete van. Ezt a fajta szövőszéket félszüőfának, kanca-szüőfának nevezik. Majdnem minden házilag faragott szövőszék ilyen. A szövőszék többi részeit tekintve, megegyezik a két fajta, mines lényeges különbség köztük. A szövés előtt eddig végzett munkák voltaképpen a fonalszálak előkészítését, rendszerezését és megszámlálását jelentették. A fonál most már készen áll a szövésre, már behelyezték a szövőszékbe, azonban a szövés megkezdése előtt még „be kell fűzni", be kell vezetni a szövőszék alkatrészeibe, a nyüstbe, a bordába, hogy valóban megszőhető legyen. Ezeket a munkákat mindig a fonál vezetésének irányában, meghatározott sorrendben végzik el, így kívánja meg a szövőszék szerkezete és a szövés iránya. Először a fölső hengör-rői leforduló fonálsort (mely a vászon szélességének felel meg) megkörösztölik. Beteszik a fonál közé a körösztfat, mely két botból áll. A két botot a végeinél összekötik úgy, hogy párhuzamosak legyenek egymással és köztük egy arasznyi távolság legyen. A hengerről fonálpárak futnak le, többszáz egymás mellett, a körösztnek az a°célja, hogy egy fonálpáron belül a két fonalat elválassza egymástól, megkörösztölje. Ezért a keresztfát úgy teszik be a fonál közé, hogy a fonálpár egyik szála a felső bot felett, a másik alatta fusson el. Amelyik a felső bot alatt fut, azt az alsó bot felett vezetik el és fordítva. (17. ábra.) Szükség van a körösztölésre azért is, mert ha egy szál elszakad, így könnyebben meg lehet találni a párját,