Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Füzes Endre: A kender termelése és feldolgozása Kovászszénáján és Husztóton

80 FÜZES ENDRE A fonál felvetését ketten végzik, mindig nők. Az egyik forgatja a rámát, a másik pedig veti föl a mellyéktyét (a töve szösz és a szálas keverékéből font fonalat), amiből szövéskor a felmenő szál, a hosszanti szál lesz. Oda13. ,Veíő". (M=mestergerenda; D=deszka; R=rámája; T~tengölye; F==faszögek; Ta.=talpa.) áll a ráma mellé, elővesz két gombolyag mellyéktyét és maga mellé teszi egy kosárba. Megkeresi mindkét gombolyagban a fonál végét, kihúzza és összeköti. Az összekötött fonalpár végét beakasztja a ráma felső sarkán levő két faszög egyikébe, és miközben segítő társa forgatja a rámát, lassan spirálalakban tekeri föl, veti föl a fonalat. Még a felvetés előtt megállapítja, hogy milyen hosszú vásznat akar szőni, illetve mennyi fonala van, és annak megfelelő hosszúságú fonalat vet fel körbe egészen az aljáig. — A vászon, illetve a fonál hosszát rőf fel mérik, egy rőf — a kinyújtott kar ujja végétől a mell közepéig kihúzott fonál (kb. 80—85 cm). Az első sor felvetésénél így mérik meg a fonalat és minden 10 rőf inéi faszénnel megjelölik. Általában 30 rőf hosszú vásznat szoktak szőni, tehát ilyen hosszú fonalat vetnek