Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

322 DOMBAY JÁNOS kcnyi leletegyüttesünkre, hogy pusztán annak alapján is odatartozónak ítél­hetjük a lengyelii leletet. Ugyancsak Wosinszky Mór Gerényesen (Baranya m.). nyújtott helyzet­ben fekvő római csontvázak mellett, Constantius-érimek, mázas agyagikorsó, bronzgyűrű és ibronzifiibuila (társaságában talált ilyen eszközt. 320 A főbb vonásokban a zemgővárkonyival megegyező leletegyüttes került elő a Tolna megyei Mucsfán is. :i2T Hároni falazott téglasírt találtaik (59—60. kép); az egyiket szétdúlták. A mi hirjáni sírépítményünkhöz hasonlók (50. kép). A 2. sínt Csalog József tárta fel, azért az összehasonlításnál ebből indu­lunk ki. A csontváz bal karján három bronz- és hét csointkarperec volt. 328 Mind­három bronzkarperecet huzalszálakiból csavarták össze. Az egyik 329 tökéle­tes megfelelője a mi fazekasbodai (XXI. t. 1, XXV. t. 3—4, 6) kői (XXXII. t. 1) és meződi (XXXIV. t. 24) karperecünknek. A másik kettőhöz 330 ha­sonló a mi leleitanyagunkibam nincs. A lábfej mellett talált késhez 331 hason­lók is vannak a mi leletegyüttesümlkbein (XVIII. t. 3). Ez a típus nyugati eredetű. A sírban I. Constantinus, II. Constantius és Constans érmei vol­tak. A muesfai „A" síriban talált faveder 332 a zengővárkonyi II. temető 3—4. sírjaiban és a márolki síriban talált vasabronesokat idézi eímlékezetünkibe 333 (III. t. 24—31, IV. t. 2—11, VII. t. 6—11), melyek fahordócskán vagy más­fajta faedényen voltak. A nyakláncok kapcsolószerkezete 334 a mieinkhez (I. t. 2—3, XVIII. t. 10, XXI. t. 2, XXVI. t. 1) hasonló, de rokon a mieinké­vel az egyik lánc 335 technikája is, Ebben a síriban, hat bronzkarperec volt. 33,; Lapított végeik valószínűleg stilizált állatfejek. Erre mutatnak a mögöttük levő bcrdacsoportok is (sörény). Sajnos, rajzok, vagy az ellapított végeiket szemközti nézetben is bemutató fényképek hiányában a részletek nem ta­nulmányozhatók. A pecsétgyűrűről már volt szó (287. o.). Az öt aranyozott karikagyűrűvel 337 kapcsolatiban megjegyezzük, hogy a szentlászló-szent­egyedipusztai 5. síriban két vékony, valószínűleg ezüst karikagyűrű is volt, a pecsétgyűrűin kívül. A fordított szívalakú ezüst szíjvég 338 a zengővár­konyi II. temető 4. sírjában talált szíjvégihez (VI. t. 3—3a), a csat 339 pedig az ugyanezen temetőnk 7. sírjában talált csathoz (XI. t. 3) hasonló. Ebben a sírban is I. Constantinus, II. Constantius és Constans érmeit találták. A muesifaii sírok kora a bennük talált érmek alapján ugyanúgy a IV. század közepére tehető, mint zengővárkonyi leletcsoportunké is. A két lelet­együttes között sok és lényeges rokonvonás van. Csekély különbségiét a sírok tájolásában látunk (ÉK—DNy, fejjel ÉK^nek), de az a lényeges, hogy зге Uo 327 Csalog J., i. h. 98—102. 328 Uo., XXIV. t. 11—13, 14—16, XXV. t. 2—5, 101. 329 Uo., XXIV. t. 13. : ™ Uo., XXIV. t. 11—12. 331 Uo,, XXV. t. 29. 332 Uo., XXIII. t. 1. 333 Lakatos P., i. h. XXIX. t. 334 Csalog J., i. h. XXIV. t. 1. 335 Uo., XXIV. t. 4. 336 Uo., XXIV. t. 2—3, 6; XXV. t. 22—23. 337 Uo., XXIV. t. 7—10, XXV. t. 24. 338 Uo., XXV. t. 25. 339 Uo., XXV. t. 26.

Next

/
Thumbnails
Contents