Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

318 DOMBAY JÁNOS tott arany gyöngy és a lunula, ezek azonban, csekély számukból és szórványos előfordulásukból következtetve, nyugati germán átvételeknek látszanak, esetleg szórványos gót, vandál és gepida -napelemeikre vagy kapcsolatokra vallanak. Ez a véleményünk a bakodpusztaival kapcsolatba hozott áilltfejes foronzíkarperecekről is. Ilyenek a tőlünk keletre eső területek IV. századi régiséganyagából hiányoznak, ellenben ha egyelőre csekély számiban is, tőlünk nyugatra tűnnek fel. Figyelmet érdemel, hogy itt is sok karperec van egy-egy sírban, köztük csontkarperecek is (286. o.). Azt jelenti ez, hogy zengővárikonyi csoportunk két fő jellegzetességét (sok karperec viselése és a csontkarperecek kedvelése) tőlünk nyugatra találjuk meg. 64. kép. Pécsett, a Nagy Lajos Gimnázium építésénél talált bögre Támogatja nézetünket a germán ethnikum kérdésében, hogy a zengővárikonyi csoportunkkal az alföldi későszarmata régiséganyagiban kimutatható rokon vonások ott is gerimám kapcsolatokra mutatnak. A vastagvégű karperecekre, a hurkos-tonpos záródású karperecekre, illetőleg torquesekre és fülbevalókra, a polyädergyöngyökre, a lunulálkra, valamint a több karperec viselésére és a karpereceik sajátságos viselési módjára (egyik karon gyakran több) gondolunk. D-e felmerülhet itt az a kérdés, hogy vajon nem*az Alföldről Pannoniába került germán, vagy germán elemeikkel kevert szarmata csoport rejtőzik-e zengővárikonyi jellegű leletcsoportunk mögött, tekintettel főleg a karperecekkel kapcsolatos megfigyeléseikre? A temetőinkben talált pénzekből és a korábbi leletek hiányálból már előbb is, arra a véleményre jutottunk, hogy temetőinket a Constantinus-