Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

KÉSÖROMAI TEMETŐK BARANYÁBAN 307 úthoz közeli magaslaton, ahonnan az út hosszabb szakaszát át lehetett tekinteni, római őrtorony állott. De ismerjük a település más vonalát is. A hosszúhetényi római villa, a szilágyi Aranyoldal és a Malomalja, továbbá Erzsébet. Kékesd, Maráza, Szebény, Palotabozsok és Somberek tartozik bele (63. kép). Ez a vonal Dumaszekeső (Lugio) felé mutat. Erzsébet határában római pénzek, a Vályúvölgyben római téglasíroik előfordulásáról tudunk. Kékeset határában i. u. II. századi hamvasztásos temetőt tártunk fel.

245 Maráza községben, a Dritt óezi-f éle telken, építkezés során, római sírokra bukkantak, amelyekben, egyebek mellett, üveg- és bronzedények is voltak. Mindez elpusztult. Előkerült ugyanitt egy figurális sírkő is, melynek: nagyobb töredékét hosszú időn át padként használtak a ház előtt, mígnem sikerült megszereznünk a múzeum számára.

240 Szebény határában több római lelőhelyet is ismerünk. A Bozsér-malom udvarán a III. század második feléből származó temető van. 1936-ban a malomárok nagy nyári zápor következtében megáradt vize sorbanfekvő hét csontvázat mosott ki. Edények, különféle ékszerek és pénzek voltaik mellettük, az utóbbiak között sok és szép Probus-érem. A leletek Nagy Sándor akkori palotabozsoki körjegyzőhöz kerültek. További sorsukról nem tudunk. Széniben a Bozsér-malomimal, a göresönyi völgy keleti oldalában, hamvasztásos római sír maradványai kerültek elő: sertések túrták ki a földből. A leletet sikerült megszereznünk. III. századi bronzfibulából, tűzben tönkrement bronzedény lemezmaradványaiból, tömör, figurális füléből, továbbá más apróságokból áll.'

247 A domboldal aljában, a rétszélem levő földeken, állandóan találnak későrómai pénzeket. Számos kisebb lelet került elő a Sajtos-dűlőben is, de elvesztek. A Bozsérmalom fölötti oldalban és a tetőn római épületmaradványok vannak. Palotabozsokon római sírokról, a sornbereki határban pedig római települési maradványokról tudunk. Azt tapasztaltuk, hogy a települési helyek a limeshez közeledve egyre sűrűsödnek (63. kép). A településeknek ez a sora is út mentén lehetett. A kékesdi ördöngősgödör a néphagyomány szerint régi út maradványa. Tőle északkeletre, a völgy keleti szélén római fürdő maradványairól, is tudnak. 1941-ben Palotabozsokon a Kircihegirund nevű határrészen Árpád-kori temetőt tártunk fel. A Kirchegrund csúcsos dombhát, mely észak felől nyúlik bele egy völgy közepébe. A völgyet kelet és nyugat felől szegélyező domboldalba.n — a nyugatit Hirschbuckelnek hívják — régi út nyomát lehet látni. Véleményünk szerint a Sopianaeból Aquincumba vezető fő útvonalból a hosszúhetényi római villa tájékán út ágazott ki, mely lényegében a felsorolt települések nyomán haladva Lugioba vezetett. Ez az út kötötte össze a. limesmenti hadiutat a tartomány belsejében haladó fő útvonal pécskörnyéki szakaszával, valamint ezt a fontos határerődöt a tartomány polgári közigazgatási székhelyével. Az elmondottakból kitűnik, hogy a Lugiotól nyugatra eső terület igen sűrűnlakott volt a késő-római időkben, és e késői településeknek, ha nem is mindig ugyanazon a helyen, a III. és a II. századba viszszanyúló előzményei is voltak. Kétségen felül áll Lugio nagy jelentősége. Lugio volt a Duna—Tisza közén át Szeged irányában, majd innen a Maros völgyén vezető útvonal 245 Publikálatlan. m Publikálatlan. m Publikálatlan. 20*