Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

294 DOMBAY JÁNOS Két nagy, lapos, egyenes peremű, barnásvörös, illetőleg barna-mázas tálunk mind alakjánál, mind díszítésénél fogva kitűnik. Az aljuk közepén levő médaillon omphalosszerűen hat. A körkörös díszítés (XVII. t. 4) csontkarpereceinkre (I. t. 10—12, 15, 21), a sima középső kör körül levő rovátkolás (V. t. 4) a rovátkolt drótszegélyre emlékeztet; a két kettős kör között és a pereimen levő zeg-zug vonalas minta is a fémművesség körébe vezet. A terra sigilláták utánzására is lehet gondolna. Ezeken gyakori a médaillon,

202 és díszítő elemeik közül nem hiányzik a kettős kör

203 sem, sőt előfordul a médaillon rovátkolt drótot utánzó plasztikus keretezése is.

204 Valószínűnek tartjük, hogy e tálaik római fémtányérok és tálak utánzatai.

205 Feltűnőnek tartjuk, hogy a zengiővárkonyi II. temető 3. sírjában egyik ilyen tálunk (V. t. 4) a zöldmázas korsóval (V. t. 3) volt együtt. Ilyen nyilvánvalóan értékes edények együttes előfordulása mást is jelölhet, mint a halott társadalmi és vagyoni (helyzetét. Az erdélyi gótok keresztény hagyatékában egy vallásos célt szolgáló bronzikancsó tállal volt együtt.

200 Lehetséges, hogy zengővárkonyi sírunk mázas korsója és tálja a keresztény üvegkanesó- és pohárnak megfelelő együttes. IV. Fazék Alja viszonylag keskeny, egyenes, metszett. Alacsony, egyenes peremmel lezárt nyaka alatt legszélesebb. Válla nyomott. Korongon készült; anyaga rosszul iszapolt; díszítetlen (XVII. t. 3, XXXV. t. 3). Hasonlót Intercisaból isímerüink.

207 Megvan ez az edény az aquincumi gázgyári fazekastelep anyagában

20

'

4 és a germániai római anyagban is,

209 tehát rómainak tartjuk. V. Füles bögrék 1. Tömör, kerek, csomkakúpos vagy hengeres talpon állanak; törzsük kettősen csonkakúpos; erős oldalélük van. Fülük kissé kifeléálló peremükből vízszintesen indul és ívben fordul az oldalélhez. Korongon készültek. Egyik zöldmázas (XXIII. t. 14), a másik téglavörös (XX. t. 3). 2. Az 1. alattiaktól csak annyiban különböznek, hogy testvoinaluk kifelé ível, kissé hasasak, oldalélük nincs. Korongon készülték; szürkék (XX. t. 4, XXIII. t. 13). Ugyanilyen alakú füles bögre van gyűjteményünkben a volt Városi Múzeum anyagából. Csak annyit tudunk róla, hogy Pécsett találták, a Nagy Lajos Gimnázium bővítésekor. Lelt. sz.: 804/15 (64. kép, 318. oldal). 3. A 2. alattiakhoz hasonló, csak középen árkolt, laposan ívelő, esetlen füle kissé a pereim fölé emelkedve indul és öblén alul csatlakozik (XXXV. t. 5). 4. Talpa alacsony, szélesebb. Törzse kettősen csonkakúpos, oldaléllel, de szélesebb, mint az előbbiek; öble is mélyebben van. Korongon készült. 202 Juhász Gy., A brigetiói terra sigillatak. Diss. Pann. Ser. II. No. 3. IV. t. 14; V. t. 12, 18; VII. t. 17. 203 Uo., IX. t. 20, X. t. 21, XI. t. 7, XIV. t. 4—5, XIX. t. 5. stb. 204 Uo., XXVI. t. 20, XXXIV. L 9, XXXVI. t. 5, XL. t. 1—2. 205 Radnóti A., i. m. XXIX. t. 1—la, XXX, t. 1, 5—6. 206 Bónis É., Későrómai üvegleletek Aquiimcuimlból. BpR. XIV. 570. 207 Intercisa I. XX. t. 14. 208 Kuzsinszky В., i. h. 349. ábra 1, 5. 209 Germania Romana (Bilder Allais) Taf. XXVIII. 6.