Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

KÉSÖRÓMAI TEMETŐK BARANYÁBAN 273 Jkülső szélénél, közel a lábfejhez, az 1.-ben (férfi, 7. kép) a mell felső részén, baloldalt, feküdt egy-egy vaskés. A 3. és a 4. sírban (férfi, 9., 11. kép) egy­egy második példányt tálban, illetőleg tál szélén találtunk. Az utóbbi tal­iban baromficsontok voltak. A 11.b) sírban (férfi, 19. kép) szintén tál szélén feküdt a kés, míg a 16.-ban (nagyobb gyermek, 25. kép) a jobb' láb külső szélénél, közel a lábfejhez. 65 Négy sírban találtunk tálat (2., 3., 4. és ll.b) sír, 8., 10., 11., 19. kép) s három tálban, illetőleg tálon volt kés (3., 4. és 11.ib) sír). Ezekben az esetekben a kés valószínűleg a sírbatetit ennivalóval kap­csolatos. A hat női sir közül, ideszámítva a kettőssírt is (12. sír), csak kettőben volt kés: a 8.^ban a két lábfej között (16. kép), a 12.-ben a kéz­nél (20. kép). Szetntlászló-szentegyedpusztán a 3. (a leletek után ítélve férfi) és. az 5. sírban (női, 37. kép) volt vaskés, az utóbbiban az alsó lábszárak között. A 3. sírban 'nem ismerjük a helyét. Kőn a 2. és a 4. sírban (nő, 40., 44. kép) a bal lábfejnél, az 5.-ben (nagyobb gyermek, 46. kép) a jobb felső kar külső oldalán volt. A máriakéméndi sírban is volt, de helyét nem isimerjük. Nyelének csontborítása (XXXIV. t. 10) a zengővárkonyí II. temető 10. sírjában talált késre (XIV. t. 36) emlékeztet. Kitűnik a felsorolásból, hogy a vaskés úgy a férfi, mint a nőd sírok felszereléséhez hozzátartozott, de a férfisírokból csak ritkán hiányzott. Legjobban mutatja ezt a nagyobb sírszámú zengővárkonyi II. temető, amelyben a tíz férfisír közül csak egyből (6. sír) hiányzott a kés, míg a hat női sír közül csak kettőben volt (8. és 12. sír). A tűrhető és jobb fenntartású kések között öt típust lehet megkülön­böztetni : 1. Rövid, zömök, széles, tompán hegyes, mindkét oldalon kifelé ívelt pengéjű; a rövid nyél a penge tövének közepéből indul ki (Zengővárkony, II. temető 2. II. t. 8, 3. III. t. 22, 16. XVIII. t. 3. és 17. sír, XIX. t. 8). 2. Rövid, széles, zömök, tompán hegyes pengéjű; aránylag hosszú, a végefelé vékonyodó, tüskeszerű nyele a penge tövének közepéből indul ki (Zengővárkony, II. temető 4 sír, VII. t. 5, 11.a) sír, XVI. t. 11.) 3. Hosszú, keskeny, hegyes pengéjű; a nyél felső széle és a penge háta egyvonalban van (Zengővárkony, II. temető, 7. sír, XI. t. 6). 4. Rövid, széles, tompán hegyes pengéjű; a körkörös díszítésű, csont­lemez-borításos nyél ugyanolyan széles, mint a penge, de kissé hosszabb. Inkább fegyverszámba vehető (XIV— XV. t. 36). 5. Hosszabb, keskenyebb, hegyes pengéjű; a nyél a penge tövének kö­zepéből indul ki (Zengővárkony, II. temető 17. sír, XIX. t. 9, Szentlászló­Szentegyedpuszta 3. XXVIII. t. 8. és 5. sír, XXX. t. 5). Legtöbbször fanyelük volt; a nyelükön megmaradt farostok tanúskod­nak erről. A zengőváirkonyi II. temető 17. sírjában talált nagyobbik késnek részben még a f any ele is megmaradt; vége faragással díszített. A nyél göm­bölyű fadarabból készült, melynek egyik végébe lyukat fúrtak és a kés smgalakú nyelét abba erősítették be (XIX. t. 9). A szentlászló-sziemtegyed­pusztai temető 5. sírjában a kés alatt talált gyöngyök valószínűleg a kés bőrtokját díszítették. 65 A kés és a csat alapján ezt a sírt a temetkezési szokások szempontjából férfi­sírnak tekintjük. :J8 J- P- Múzeum

Next

/
Thumbnails
Contents