Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

268 DOMBAY JÁNOS Csatjaink igen változatosak: ahány, annyiféle. A zengővárkonyi II. te-^ mető 4. sírjában talált két csat (VI. t, 1-la, 2—2a) anyagánál (ezüst) és ovális szájboiiítiójánál, a kislebfoik még külön ellipszisalakú karikájánál fogva is kiválik csatjaink közül. A 7. sírban talált csat (XI. ,t. 3) karikája öntött, D alakú; egyenes, hátsó oldala vékony; szíjborítója négyszögletes. Élesen kiválik a 10. sírban talált bronzcsat is (XIV. t. 1), úgy technikájával, mint a karika szembenfekvő két állat alak jávai. A 11b. sírban talált csat (XVI. t. 2) karikája ovális, elöl behajlik; szíjborítója négyszögletes. Hasonló a szilágyi is (XXXVIII. t. 4). A zengővárkonyi II. temető 2. sírjában talált csat szíjborítója (II. t. 12) ovális; karikája hiányzott. Az 1. sírban talált nagy, ovális, vas csatkarika is különbözik többi csatjainkétól (II. t. 9). A 17. sírban talált övcsat vasból volt: eloxidálódott. A töredékekből (XIX. t. 4) nem lehet megállapítani alakját. A szentlászló-szent egyedpusztai 3. síriban talált csat (XXVIII. t. 3) egyedülálló leletanyagunkban. A szíjvégek szív- vagy amphora-alakúak. Anyaguk ezüst vagy bronz. Két megfelelő alakúra kiszabott fémlemezből készülteik, melyeknek a kaputól lefelé eső részét összeforrasztották. Alsó részük így erősebb, vastagabb lett. Felerősítésük a köpűn át két aklaszöggel történt. Egyik szívalakú szíjvégünk köpűjének széle csipkézett; a köpű közepén két vízszintes, párhuzamos, bevésett vonal van (XVI. t. 3). Egy másik köpűjének széle barokkosán tagolt (XXIII. t. 2). A zengővárkonyi II. temető 10. sírjában talált amphora-alakú szíjvégen gazdag, vésett vonalas díszítés és egyenlőszárú kereszt van (206. o., XIV. t. 23). Az ugyanezen temető 17. sírjában talált hasonló szíjvég mindkét (XIX. t. 7), a szilágyinak (XXXVIII. t. 6) pedig csak az egyik oldalát koncentrikus körökkel díszítették. A szilágyin a füleknek megfelelő helyen egy-egy kis csücsök van (XXXVIII. t. 6). A birjáni mindkét oldala sima, díszítetlen (XXXVI. t. 4). Az amphora-alaikú szíj végek;, alul, kis gömböcsiben végződnek (XIV. t, 23, XIX. t, 7, XXXVI. t. 4, XXXVIII. t. 6). Övvereteket csak a zengővárkonyi II. temető 10. sírjában találtunk. Erős bronzleimezből készültek, légcsavaralakúak (XIV. t. 7—12). Középső, kerek tagjukat, egyiknek a szárnyait is (XIV. t. 7), középen, koncentrikus körök díszítik; szárnyukat bevésett vonalas díszítés keretezi be; külső szélük barokkosán tagolt. Övfelszerelési tárgyaink nagyrészt szokványos római ipari készítmények. A zengővárkonyi II. temető 11b. sírjában talált övcsathoz (XVI. t. 2) hasonlót találtak az 1922. július havában feltárt intercisai 57. sírban.

37 Ugyanezen sírban a zengővárkonyi II. temető 10. és 17. sírjában talált aimpihora-alakú szíj véghez hasonló szíj vég (XIV. t. 23, XIX. t. 7) és hagymafejes bronzfibula is volt.

38 Ebben az intercisai leletben a mieinlkhez hasonló sírlelet együttest látunk. Hasonló, szinte azonosnak mondható sírleletegyüttes áll előttünk, eltekintve a vaskor ongocskáktól, az ürömi,

39 továbbá a fenékpusztai 7. sír esetében is.

40 A zengővárkonyi II. temető 2., 4. és ll.b) sírjában talált szívalakú, lemezes szíj véghez (II. t. 13, VI. t. 3—3a, XV. t. 3) hasonlót találtak az intercisai XXV. sírban (1926. évi lelet), hagymafejes 37 Oroszlán Z., A Magyar Nemzeti Múzeum Régiségtanának ásatása a Dunapente.lén 1922 július havaiban. A. É. XXXIX. (1920—1922), 94. 38 Uo.; 1. még Intercisa II. 459. Abb. 101. 10. 39 Paulovics I., Kőemlékek ürömi későrómai sírból. A. É. XLII. (1928), 211. 40 Pekáry T., Későrómai sírok Feinékpusztán. A. É. 82. (1955), 20. 2. kép.