Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

KÉSÖRÓMAI TEMETŐK BARANYÁBAN 261 kezes így kétségkívül fiatalabb, de lényegesebb időbeli távolságot nem te­hetünk fel a kettő között. Ellene mondana ennek az égett fibula (XVI. t. 4), mely tökéletesen megegyezik a csontvázas sírokban talált fibulákkal. A benne talált fazekat (XVII. t. 3) az alata talált csontvázas sír (11b. sír) az i. u. IV. század második (harmadára datálja. Ugyanilyen fazék volt a kői 6. sírban is, a koponya mögött (XXXV. t. 3). Az égetett temetkezés idegenből ideszármazott népre mutat, mivel itt a mi területünkön ezidőtájt nem volt szokásban a halottégetés. Egyetlen égetett sírunk arra is figyelmeztet, 'hogy ezen idegen nép sajátos régi te­metkezési szokásának csak egészen halvány nyomai maradtak fenn. Le­hetséges, hogy itt már csak egyéni kívánság teljesítéséről vagy a halott személyiségével kapcsolatos megkülönböztetett elbánásról 10 van szó, de eb­ben az esetben is olyan népre mutat sírunk, melynél korábban az égetett temetkezés volt szokásban. Egy esetben sem tapasztaltuk, hogy valamely sírt későbbi temetkezés alkalmával megbolygattak volna. Bizonyosra vehető így, hogy a sírokat valamiképpen megjelölték. Éppen ezért figyelemre méltónak tartjuk, hogy egyetlen hamvasztásos sírunkat (lia.) a 11b. csontvázas sír fölött találtuk. Az iu. IV. századi pannóniai égetett, temetkezések kérdése még tisztá­zatlan. 11 A zengővárkonyi I. temető 1. sírjában, a lábnál, határozatlan alakú, 20 dkg súlyú ólomdarabot találtunk. Nem tulajdonítottunk neki jelentő­séget; úgy gondoltuk: véletlenül került a sírba. A fazekasbodai 7. sírban ólom-, esetleg ónedény 36 dkg súlyú darabja, csomóvá gyűrve, jobboldalt, a harmadik ágyéki csigolya ímellett feküdt: a halott hasára helyezték. A bal kézfej rajta pihent. Egyelőre nem tudjuk: lehet-e az immár másodszor ész­lelt jelenségnek valami jelentőséget, tulajdonítani és mit? Felhívjuk rá a figyelmet. Ólomról lévén szó, jelképes nyomtatékra lehet gondolni ; esetleg az ólomhoz, mint fémhez fűződött valami hiedelem. Mindkét sírba fiatal nőt temettek el. A zengővárkonyi I. temetőben a 3. sírban (férfi, 4. kép), a mell felső részén, középen, (hagymafejes bronzfibula volt; fejével a koponya felé feküdt. A zengővárkonyi II. temetőben is csak a férfisír okban volt hagymafejes bronzfibula és csak egy férfisírból (6. sír), továbbá egy nagyobb gyermek sírjából (16. sír) hiányzott. Ezekben kerek vas-, illetőleg bronzcsat helyet­tesítette (14., 25. kép). Mindkettő a jobb mell felső részén feküdt. Kilenc síriban a mell közepén vagy a jobb felső részén feküdt a fibula, fejével a koponya felé, a 11b. sírban ellenben feje a lábak irányában volt. A fibula a férfisarok jellemző melléklete, így biztosra vehető, hogy a hamvasztásos 11a. sír is férfi sírja. Fazekasbodán három férfisírban volt fibula (2., 4—5. sír, 29., 31., 33. kép); a 2.nban a jobb mell felső részén feküdt, fejével a koponya felé (29. kép), a 4.nben a jobb alsó lábszár külső oldalán, közel a lábfejhez (31. kép), az 5.^ben a jobb kulcscsont alatt volt, fejével a jobb váll felé (33. kép). A szentlászló-szentegyedpusztai 3., valamint a birjáni sírban talált hagymafejes fibula helyét nem ismerjük. A leletek után ítélve mindkét sírba férfit temettek el. 10 Fettich N., A szeged-nagyszéksósi hun fejedelmi sírlelet. A. H. XXXII. 35. 11 Intercisa I. 56., 79.

Next

/
Thumbnails
Contents