Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

230 DOMBAY JÁNOS mas tagozódású állatfejéket a szélesebbre és vastagabbra meghagyott végekiből, tehát magából a karperec anyagából alakították ki. A fejek szélesek, laposak (XXVIII. t. 1). — 4. Nagyobb, hiányos, gombra emlékeztető vastárgyat, ami valószínűleg 'kés markolatának, fogantyújának a gombja lehetett. Erre mutat belső oldalának a közepén levő mélyedés is, amibe a nyél vége fekihetett bele (XXVIII. t. 2). 3. sír. A csontváz 1 m körüli mélységben volt. Fejjel keletnek, lábbal nyugatnak feküdt, háton, kinyújtott helyzetben. A csontok erős testalkatú, idős egyénre vallottak. A síriban a következő tárgyakat találták: 1. 6,6 cm hosszú, díszes, hagymafejes, bronzfibulát (XXVIII. t. 5). — 2. 6,9 cm hosszú, öntött, bronzcsatot XXVIII. t. 3). — 3. 17,5 cm hosszú, hiányos vaskést (XXVIII. t. 8). — 4. A késen keresztben fekvő tűzesiholót, melynek keskenyebb végét függesztő karikává alakították (XXVIII. t. 7—7a). — 5. Vas ár vagy erős szög (?) két töredékét (XXVIII. t. 4). — 6. A sír földjeiben 1 db eloxidálódott, meghatározhatatlan ibronzipénzt (XXVIII. t. 6). 4. sír. 1950. szeptember hó 11-én találták. Kiszedésénél Vargha Károly is jelen volt. 1 m körüli mélységiben találták a csontvázat, mely fejjel keletnek, lábbal nyugatnak feküdt, háton. A lábakat térdben felhúzták. A koponyát később Barkóczi László megszerezte a szentlászlói iskolától és beszállította a múzeumba. A sírban a következő tárgyakat találták: 1. A koponya körül hiányos, bronztűt (XXIX. t. 16). — 2. A sír földjében eloxidálódott, meghatározhatatlan bronzpénzt. — 3. Ugyanott két gyöngyöt (XXIX. t. 15). — 4. A jobb alsó karon, közel a csuklóihoz két, a bal karon egy bronzkarperecet: a) 5,5X6 cm méretű, 2—3 mm vastag, kerek átmetszetű, bronzihuzaliból készült. Szembenálló végeire hármas tagozódású gyűrűtagot forrasztottak (XXIX. t. 3). Ezen eljárással a zengővárkonyi II. temető 8. (XII. t. 8) és a fazékasbodai 3. sír esetében (XXII. t. 4) is találkoztunk, b) 5X5,2 cm méretű, 2 mim átmérőjű, kerek átmetszetű huzalból készült. Szembenálló végeit ellapították. Végei sérültek. Az ellapított végek közepére, épebb végének tanúsága szerint, kör -kört, abba pontot ütöttek be. Itt is stilizált állati éjekről van szó. Az állatfejek mögött öt-öt borda van egy-egy csoportban (XXIX. t. 5). Pontos megfelelőjével a fazékasbodai 3. sírnál találkoztunk (XXII. t. 6). c) 4,8X5 cm méretű, D átmetszetű, bronzhuzalból készült. A végek felé fokozatosan vékonyul. Végei hegyeseik (XXIX. t. 7). — 5. Baloldalt, az alsó lábszár mellett, 25,2 cm hosszú, hegyes vas .házieszközt. Hasonlót több zengővárkonyi (IX. t. 21, XII. t. 21, XVIII. t. 1, 12) és a fazékasbodai 3. sírban (XXII. t, 7) találtunk (XXIX. t. 14). — 6. A lábaknál 4 cm imagas, 9 cm alsó és 15 cm felső átmérőjű sötét, barnásszürke, kerek tálat. Leikerekített, keskeny pereimé csak befelé áll kissé előre (XXXV. t. 6). — 7. Benne 12 cm magas, korongolt, barnásszürke, ibögrealakú edényt. Alja 6,5, szájnyílása 10 cm átmérőjű. Középen árkolt füle az öbléből kiindulva a perem fölé emelkedik, majd visszahajolva ahhoz csatlakozik (XXXV. t. 2). 5. sír. Barkóczi László tárta fel. Helyét az általa készített helyszínrajz tünteti fel (36. kép). Leírását az ő nyotmán adjuk. Mélység: 135 cm. A kevésbé jó megtartású, 160 cm ihosszú csontváz kelet-nyugati hosszirányban feküdt, fejjel keletnek, lábbal nyugatnak. A koponya egyenesen előre-