Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Dombay János: Későrómai temetők Baranyában

216 DOMBAY JÁNOS Av.: ugyanaz, a köriratból US PF AUG olvasható; rev.: ugyanaz, a* köriratból FEL TEMP olvasható; vj.: lekopott; kopott kisbronz. Av.: ugyanaz, a köriratból DN CONSTAN olvasható; rev.: a szokott küzdelmi jelenet, FEL TEMP REPARATIO; vj.: BSIS; kopott kisbronz. A további 8 db előlapján a császárfej, hátlapjain a szokott küzdekni jelenet világosan felismerhető, de a körirat és a verdejegy lekopott. Ezek: igen kopott kisbronzok. 1937. május hó 7-én Császár József zengővárkonyi lakos római bronz­pénzt szolgálatott be és elmondotta, hogy azt az I. temető mellett levő mély út partjában találta, azon a tájon, ahol az 1. sír volt. Av.: jobbra néző, gyöngykoszorús császárfej, a köriratból VALENT betűzhető ki ; rev. : a császár jobbra halad, .bal kezében labarum, jobb kezét térdelő alak fejére teszi, a köriratból RIA ROMANORUN olvasható; vj.:: lekopott; igen kopott kisbronz. Fazékasboda Peszt József fazekasbodai lakos (80. házszám) 1936. február 19-én négy szál 2 m/m széles, lapított, bronzhuzalból csavart, belül üres, 7,5 m/m hosz­szanti átmérőjű kariperecet szolgáltatott be (XXI. t. 1). Közel a végiekhez 1—1,5 cm széles, vékony, bronzlenieziből, készült foglalatot szereltek rá abból a célból, hogy a karperectestet összefogja. Vékony szorító karikával rögzítették fel. A karperec végei hiányoznak. Valószínűleg magukból a huzalszálakból alakították ki a záráshoz szükséges kampót, illetőleg hurkot. Ez okból mutatkozott szükségesnek a foglalat a kapocs, Illetőleg a hurok mögött. E nélkül a végeken levő két-két huzalvég lekötés nélkül maradt és kibomlott volna. Elmondotta Peszt József, hogy az udvarát kelet felől szegélyező lösz­partot egyenesre vágták le, mert pincét ástak belé. Másfél méter mélység­ben emberi csontokat találtak. Az alsó végtagcsontok a part levágásakor estek ki. A fentebb leírt karperecet ő maga vette le az alsó karcsontról. A lábaknál edényt is találtak, de összetörték, darabjait pedig elhányták. Azon domb, amelynek széle most az egyenesre levágott löszfalnál van, régebben messzebb, csaknem a telek előtt elvezető útig lenyúlott. Amikor Peszt József atyja a házát építette, ezt a dombot lefaragták, hogy a ház és az udvar számára megfelelő, egyenes teret képezzenek ki. Elmondotta Peszt József, hogy atyja gyakran tett említést itt talált sírokról. Ezen a helyen tehát temető volt. Mivel pedig Peszték mindössze csak négy-öt sírról tud­nak, valószínűnek látszik, hogy a pince fölött levő szérűs-keritben és a szomszédos telkeiken, melyek közül egyik az iskolához tartozik, még számos sírt lehetne találni. Ezen adatok birtokában 1936. május hó 22-én helyszíni szemlét tartot­tunk. Mindent úgy találtunk, ahogyan Peszt József elmondotta. Megvizs­gáltuk a sírhelyet is. Kitűnt, hogy a csontváznak a medencétől fölfelé eső része még a helyén volt. Az alsó karcsontokat Peszt József korábban ki­szedte. A sír pontosan a pince bejárata fölött volt, ezért felülről kiásni nem lőhetett. Létrán állva ástunk be a partba, hogy elérjük a sír keleti, keskeny végét. 1. sír. Mélység: 1,5 m. A talált csontvázrészlet és a Peszt Józseftől hal­lottak után ítélve a sírban nő csontváza feküdt, háton, kinyújtott helyzet-

Next

/
Thumbnails
Contents