Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)
Dombay János: Későrómai temetők Baranyában
KÉSÖRÓMAI TEMETŐK BARANYÁBAN 201 dalára lógott le, ahol a zárószerkezet hozzátartozó része volt (IX. t. 27). — 5. Négy nagy, derékszögű vaspánt. Egy ép (X. t. 4), egy másak két darabra törött (X. t. 2), további kettő töredezett és hiányos (X. t. 1, 3). Erős vasszögek vannak bennük (X. t. 5); ibeilső felületükön farostok láthatók. Az ép példány egyik lapja 7X7 cm méretű; a többi is hasonló nagyságú volt. Az ép példány a jobb mell felső részén feküdt; a két darabra törött is ugyanott volt, csak kissé lejjebb. A másik két példány töredékeit a bal lábfejnél találtuk meg. Fából készült sírládához tartozhattak az 1., 3. és 4. alatti vastárggyal együtt, melynek zárószerkezete a koponya felőli rövid oldalon volt. Fekvésük után ítélve, a sírláda fedelének jobb és ezzel átlósan szembenfekvő ibal sarkán lehették, a sarkok két oldalán. A sírláda fedelének ráerőstíésére szolgálhattak; négy-négy erős vasszöggel szögelték fel. A sírláda összeomlásakor kerülhettek a helyükre. — 6. A jobboldali második és harmadik bordán 6,4 cm hosszú, laposfejű bronztű, hegyévél lefelé (IX. t. 24). — 7. A jobb alsó karon, 'középtájon, ovális átmetszetű, 6,3X5,8 cm méretű, nyitott bronzkarperec. Középen 6 mm széles ; a végek felé fokozatosan keskenyül. Végei hegyesek (IX. t. 26). — 8. A bal alsó karon, a csukló fölött, 5,7X6,3 cm méretű, hasábos testű, ezüst karperec. A karikatest a végek felé vékonyul. Egyik vége visszalhajlik; kis kúpalakú fejben végződik. Másik végét laposra kalapálták és az ellapított rész közepébe kerek lyukat vágtak; ebbe akasztották be a másik végén levő kampót: így zárult a karperec. A hurkos végződés letörött és kissé hiányos is (IX. t. 25). — 9. Ugyanott, de kissé följebb, 4—5 mm széles, 2—3 mm vastag csontlemezből készült, zárt, díszítetlen, töredezett karperec (IX. t. 6—12). — 10. Ugyanott 3—4 mm széles, 1,5—2 mm vastag csontlemezből készült karperec. Egymásra hajló végeit, a szögjyukak és az ezek körül levő zöld oxidnyomok után ítélve, kis ibronzszögecsekkel erősítették össze. Ez is díszítetlen és töredezett; csak néhány töredékét lehetett megmenteni (IX. t. 13—20). — 11. A bal lábfejnél 15 cm magas, kettősen csonkakúpos, ép, egyfülű, sötétbarna kancsó; 1,1 cm magas, fölfelé kissé szűkülő, kerek talpa 5 cm átmérőjű. Alsó része kissé öblös és fenn szélesebb, mint a felső része alul: keskeny válla van. Kettősen árkolt, lapos, füle a peremiből indul ki és a vállához csatlakozik. Szájnyílását, szerniben a füllel, kétoldalról összenyomták: kiöntőcsücsökfcé alakították. Pereme kissé eiőreáll. Törzsének felső részét párhuzamosan körülfutó vonalak díszítik. Vörösesbarna mázcseppek estek rá és folytak végig rajta (X. t. 6). — 12. A sírban 5 db pénz volt;: a jobb felső kar belső oldalán 1, a jobb medencében 2, a bal medencében és a jobb combcsont mellett 1—1 db. A 'pénzek (IX. t. 1—5) leírása: Av.: jobbra néző császárfej, a köriratból TIUS PF AUG olvasható: rev.: katona lováról lebukó ellenifelébe szúr, FEL TEMP REP ARATIO; vj.: Г" SIS ; kopott kisbronz. Av.: ugyanaz, a köriratból CONSTANTIUS PF AUG olvasható; rev. t lekopott; vj.: lekopott; igen kopott kisbronz. Av.: ugyanaz, a körirat lekopott; rev.: középen álló alak, jobbjában, valószínűleg gömböt tart, baljával lándzsa vagy labarurn nyelét fogja, a köriratból LIC olvasható; vj.: lekopott; igen kopott, a szélein sérült kisbronz. Av.: ugyanaz, a körirat lekopott; rev.: lekopott; vj.: lekopott; igen kopott kisíbronz.