Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Gebhardt Antal: Malakofaunisztikai és ökológiai vizsgálatok a Mecsek hegységben és a Harsányi hegyen

MALAKOFAUNISZTIKAI ÉS ÖKOLÓGIAI VIZSGÁLATOK 107 nek alapfcőzete: permi homokkő. Vegetációja: a legelőkön és a legelő-erdők nyitott résziéin savanyú homoki gyep (Airo-Vulpietum), a legelő-erdők befásodott része és a Jakabhegy déli oldalának erdősége: a cseres4ölgyes (Querceto—Potentilletum albae) savanyú erdei asszociációból alakult. Északi oldalának (Orfű, Vágót) kőzete triászkorú kagylós mész. Vegetációja: gyertyános-^tölgyes (Querceto—Carpinetum), bükkössel (Fagetum) keverve. A Jakabhegy északi völgyeinek patakjai mentén (Égervölgy, Szuadó-völgy stb) égeres és gyertyános található. A Szuadó-v. déli szakasza permi homokkő, északi fele triászkori kagylósmész ; átmenet a déli és északi oldal uralkodó kőzetei között. II. Középső- vagy Pécsi-Mecsek (Misina—Tubes-vonulat) déli lejtője. A Pécs város fölötti szőlők (Bálics- és Frühweisz-völgyek, Makár- és Szkókói-dülők stb.) főleg werfeni palából keletkezett talajon terülnek el. Ez kevésbé meszes, mint a Középső-Mecsek déli oldalán, — triászkori kagylós mészkövön-tenyésző növényi asszociációk talaja. A déli oldal főbb fitocönozisai : 1. a fátlan pusztafüves lejtők (Festucetum-sulcatae), 2. a pusztafüves lejtőkkel 'mozaikszerűen keveredő karsztbokorerdő (Querceto-Cotinetum), 3. körülbelül a Dömörkaputól a Lapisi vadászház felé vezető műúttól felfelé, északra a Misina—

Tubes gerincig tenyésző, mészkedvelő, meleg és száraz mikroklámájú tölgyes (Querceto-Lithospermetum). III. Középső- vagy Pécsi-Mecsek (Misina—Tubes-vonulat) északi lejtője. A Misina és Tubes északi lejtője, valamint Abaliget környéke kőzettani és fitocönologiai tekintetben azonos a Nyugati-Mecsek (Jakabhegy és környéke) északi oldalának földtani felépítésével és vegetációjával, azzal a különbséggel, hogy keleti (Hidegkút, Kantavár) és Mánfa melletti északi oldala változatos kémhatású kőzetekből alakult. Az ezekből keletkezett talajon főleg cseres-tölgyes (Querceto-Potentilietum albae) terjedt el, s közéjük bükkös (Fagetum) keveredik. A Mély völgy és Melegmányi-völgy, valamint a Kozári vadászház környéke kőzettani szempontból az átmenetet képezi a triászmészkő és a savanyú kémhatású kőzetek között. Sikonda-fürdő talaja lösz, — a környékén helyenként előbukkanó mediterrán (helvét-torton) üledékkel. Vegetációja: tölgyes, gyertyánossal keverve (Querceto-Carpinetum). IV. Keleti-Mecsek (Zengő—Hármashegy környéke). Déli oldalának (Pécsvárad) kőzettani felépítése: túlnyomórészt kovával kevert juramészkő. Növénytakarója: gyertyános-tölgyes (Querceto-Carpinetum), átmenettel a mészkedvelő tölgyesbe (Querceto-Lithospermetum), valamint cseres tölgyes (Querceto Potentilletum albae). Északi oldala (Magyaregregyi-völigy, Hidasi-^völgy. Singödör-völgy, Márévári völgy, Köblény, Vecsési-iforrás környéke, Mecsekszentlászló) főleg mediterrán és homokkővel kevert juramészkőből, valamint trachydoleritiből épült fel. Ezeknek talaján gyertyános-tölgyes (Querceto-Carpinetum), cseres4ölgyes (Querceto Potentilletum albae) és bükkös erdők terjedtek el. A Keleti Mecsek patakvölgyeiben különösen az égeresekből (Alnetum) álló vegetációk tenyésznek jól. V. Villány—Harsány-hegy. Túlnyomóan hiányos rétegszerkezetű juramészkő, helyenként dolomit kibukásokkal. Déli oldala a kopár mészkőszirté-