Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1957) (Pécs, 1957)

Pusztai Rezső: Mezolitikus leletek Somogyból

MEZOLITIKUS LELETEK SOMOGYBÖL 103 Oválisalakú vakaró. Magas pereme körben meredeken retusált. 21-11 rmm. Szarukő. (H. t. 17.) Rövid vakarópenge. Élei kétoldalról fűrészszerűen retusáltak. 20 • 12 mm. Szarukő. <II. t. 18.) Vakarópenge ferdén levágott véggel. Egyik éle fűrészszerűen retusált. 25-15 mm. Barna, pikkelyes szerkezetű kova. (II. t. 19.) Felsorolt leleteink között több olyan eszköztípus akad, mely általában a mezolitikus tardenoisi kultúrára jellemző. Első látásra felismerhetők a kis gravettszerű tompított hátú pengék. (I. t. 7—9.) Már az aurignaciban megjelennek és nyomon követhetők a tardenoisi késői fokozatáig. Kizárólag a tardenoisi sajátossága az ívben szilánkolt hegyes végű penge (I. t. 5.) Ezt a típust hazánkból a bakonytamási lelőhelyről is ismerjük.

6 Hasonlóképpen kimondott tardenoisi formák a keresztélű nyílhegyek. Levágott végeik finoman retusáltak. (I. t. 1—2.) Valószínűleg hasonló célt szolgáltak a finom szilánkolással trapéz alakra formált kis pengék. (I. t. 3—4.) Mindezeket a típusokat a győrkörnyéki tardenoisi anyagiban is megtaláljuk.

7 Anyagunkban a nyílhegyeknek egy másik formája is előfordul; levélalakúak, egyeseken nyélkiképzés figyelhető meg. (I. t. 6, 10:11. t. 4.) Kezdetleges nyélkiképzésű nyílhegyeket a győrkörnyéki leletekben is találhatunk, ezek azonban kivitelükben eltérnek a kaposhomoki daraboktól. Nyeleshegyeink sokban az ún. swidry típusú nyílhegyekkel vethetők össze, jóllehet ez utóbbiak technikai kidolgozása tökéletesebb. A lengyel és német területek korai mezolitikus (swiderio-tardenoisi) leleteit jellemzi elsősorban.

8 Posthumus típusai Sziléziában a késő^tardenoisi kultúrában is előfordulnák.

9 Nyeleshegyeink evvel a késői típussal tüntetik fel a legtöbb hasonlatosságot, mely a neolitikumban is tovább él. Eszközeink között több völgyeit élű penge is előfordul. (II. t. 1—3.) ICözelálió példákat ihazai területről csak a honti epipaleolitikus lelőhelyről tudunk felhozni.

10 A korai mezolitikus swiderio-tardenoisi kultúrában számos hasonló típus van.

11 Ide kell sorolnunk a pamuki lelőhelyről származó, rövid, kétoldalról fűrészszerűen retusált élű pengéket is {II. t. 18, 19.). Az ukrajnai Okhtyrka düneleleteiben találunk hasonlókat.

12 Megjegyezni kívánjuk, hogy völgyeit és retusált élű pengék az újabbkőkorban, sőt a rézkorban is előfordulnak, így kormeghatározásra nem alkalmasak. Vakaróink között viszont újra találkozunk olyan típusokkal, melyek a mezolitikumot jelzik. Ezek a kerek és ovális alakú vakarok. (I. t. 15, II. t. 16, 17.) A tardenoisi sajátosságot a hátoldal egyenes, lapos leütése mutatja. 6 Gallus S.—Mithay S.: Győr története a vaskorszakig. Győr város monográfiái. I. (1942.) III. t. 13. 7 Gallus S.—Mithay S.: i. m. IV. t. 15. 8 Zotz, L. F.: Kulturgruppen des Tardenoisien in Mitteleuropa. P. Z. 1932. 1. kép. 9 Zotz, L. F.: Das Tardenoisien in NiederschlesAen. Altscihlesien 3. (1931.) 148. o. 3. kép 17, 18. 10 Gábori M.: Az epipaleolitikum lelőhelye Honton. A. É. 1956. 2. 125—138. 4. kép 16, 17. 11 Zotz L. F.: Kulturgruppen ... 2. kép 12., 6. kép. 8. A nagyalakú vakarópengék általában a korai 'mezolitikumot jelzik. Pl. Ukrajnában Scmiatscka XIV. stb. 12 Zotz L. F.: i. m. 5. kép 15. •