Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Petrovich Ede: Adatok a Pécs, Káptalan utca 2. számú ház történetéhez

44 PETROVICH EDE 2. Aigl Pál a pécsi káptalanról szóló 1838-ban megjelent könyvében azt írta Givoviehról, hogy a préposti házat ad splendorem evexit, nagy fényre emelte. Loggia nélkül alig van valami a házon, ami ennek fényt kölcsönözne. 3. Nem döntő bizonyíték az a jegyzék, amelyet Givovich halála után állítottak össze és amely szobánként sorolja fel a ház ú. n, fundus instructusát. E jegyzék a szokásos mellékhelyiségeikein kívül csak nyolc szobát tüntet fel, azonban a dolog természete szerint csak azokat, ahol ilyen felszerelést találtak. Tehát hem öleli fel az összes szobákat.

43 4. Amilyen bizonytalan a loggia keletkezési ideje,

44 ugyanolyan bizonytalan a megszűnése. A Bésán kanonok halála után felvett leltár

45 az emeleten pontosan ugyanannyi szobát mutat ki, mint amennyit az 1844. évi iratok: egy tervezet alaprajza és Piatcsek Antal kőműves költségvetése!

46 Ekkor pedig már be volt falazva a nyugati loggia: ilyennek tünteti fel az előbb említett alaprajz és semmit sem szólnak az iratok a terem befalazásáról, hanem csupán az új emeleti folyosó építését és más javításokat említenek. Valószínűnek látszik tehát, hogy a loggia megszüntetése nem 1844-ben történt. Nem marad más hátra, minit hogy Mitterpacher terhére írjuk ezt a munkát, aki nem lakott ugyan állandóan Pécsett, de a házat bérbe adta. Az ő idejében főkép a magtár javítása kerül előtérbe,

47 de 1807-ben az épület javításáról is szó esik. Nem lehetetlen, hogy a kutatott átalakítás idejét ehhez az évhez kell rögzítenünk. 1823-ban a ház alaposabb tatarozáson esett át. Fenmmaradtak e munkálatokból kályhás, asztalos, kőműves és lakatos iparosok számlái.

48 Az asztalos az emeleti szobákban 6, a folyosón 7, a földszinti folyosón 4 ablakot említ, valamint egy rejtélyes Sahlaterne-t gömbölyű üveggel. Munkájáért 426 forint 15 krajcárt számított. Ebbe beletartozott az emelet összes padlóinak javítása is. Rózinger lakatos 163 forintos költségvetésében nem tükröződik a ház akkori állapota. Gründler ács a főépületen 15 000 zsindelyt helyezett el (374 f. 30 x.). A gölöncsér az emeleten 5 (egy új), a földszinten 4 (egy új) kályhát rakott át (97 f. 30 x.). Az üveges főként az üvegházzal volt elfoglalva (178. f. 46 x,), míg a kőműves elsősorban a kerítés falait javítgatta. Az emeleti és földszinti folyosók hangoztatása 'kétségtelenné teszi, hogy 1823-ban az udvari részen már nem nyitott ambitus, hanem zárt folyosó vette körül a házat. A legújabb kor legfontosabb építkezése Miskolczy kanonok halála után, 1844-foen következett be. Miskolczy már életében ismételten panaszkodott a ház ánapota miatt, főként a tetőzetet tette szóvá,

49 ennek javítása mégis csak a hagyatéka terhére történt meg. Ez utóbbi körülménynek köszönhetjük, hogy a számadások megmaradtak.

50 i V 43 U. o. 442. fasc. 37., 38. számok, 487. fasc. 18. sz. 44 A kérdést esetleg az a jegyzőkönyv tisztázhatná, melyet Givovioh püspöksége előtt, 1748-ban vett fel az ő egyéniségét kivizsgáló bizottság. Galla: Püspökjelöltek kánoni jegyziőikönyvei a vatikáni levéltáriban. Bpest, 1945. 43. 1. 45 Káptalani Levéltár. 765. fasc. , 46 U. o. 847. fasc. 100. sz. 47 U. o. Káptalani jegyzőkönyv, IX. kötet, 52. 1. 1788. jún. 11. XII. k. 679. L 1802. dec. 31; XIII. к. 259. 1. 1807. nov. 19; XIV. к. 20.,273. 1. 1810, febr,—jún.; XV. k. 338. 1. 1812. jan. 17. 48 U. o. Kápt. Gazdasági Levéltár, 121. fasc. • ' 49 U. o. Káptalani jegyzőkönyv. XX. k. 33. 1. 1830; 232. 1. 1831; 311. 1. 1832. 50 U. o. 847. fasc. *