Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)
Petrovich Ede: Adatok a Pécs, Káptalan utca 2. számú ház történetéhez
36 PETROVICH EDE tárát, akkor is meg kell állapítanunk, hogy Janus Pannonius könyvtára nem volt nyilvános könyvtár. Maga írta hogy nem szívesen kölcsönöz ki másoknak könyveket. 16 Hántó prépost könyvtára ezzel szemben elsősorban külső érdeklődőknek állt rendelkezésére; azért rendelt élére felügyelőt, hogy azt naponként kinyissa és bezárja. « Az idézett szöveg azt a benyomást keltheti az emberben, hogy a könyvtár a kápolnával egyetemben Hántó prépost új alkotása. Azonban a szöveg szavai: fece fare = csináltatott, arra is értelmezhetők, hogy a prépost csak átalakította házát a két létesítmény befogadására. Láttuk, hogy a kápolnát nem ő emeltette, [ hisz ennek nyomai jelentkeztek már 1446-ban. Ami pedig a kápolna helyét illeti, az 1702. évi tanúkihallgatások e kitételei nyújtanak tájékoztatást: „in inferiore parte domus ad hortum" = az épület belső részén, a kert közelében van a kápolna. Ennek alapján a kápolnát a mai udvari, kelet-nyugati melléképülethez : véljük rögzíthetni. A határozott keletelés pedig azt sejtteti, hogy a kápolna még akkor épült amikor a keletelés még erős szabály volt: a gótika idején. A 300 kötetből álló könyvtár jelentős alkotás és szépen szimbolizálja azt a lüktető, élénk szellemi életet, amely Pécsett az 1450—1500 közötti években virágzott. Nem feladatunk ennek a lüktető szellemi életnek az anyagi kereteit fölvázolni, csak szeretnénk rámutatni egyes adatokra, amelyek még mindig nem mentek át a köztudatba, de amelyek segítségével könnyebben tudjuk elképzelni a könyvtár által érzékeltetett szellemi életet. Sejtjük ugyan, hogy a könyvtár pécsi élete Hántó prépost pécsi életéhez kötődött, s hogy amikor kalocsai érsek lett (1478), vele együtt eltávozott a könyvtár is (ha ugyan nem olvadt bele a Szathmáry püspök által létesített könyvtárépületbe). A könyvtár eltávozhatott, de nem távozott el Pécsről vele együtt a szellemi élet. Mellőzve <az ebben az időben külföldi egyetemeken tanuló meglepően sok pécsi diák felsorolását, 17 csak rámutatunk, hogy 1450—1500 között nyilvános fürdője volt Pécsnek, ez tehát nem a török kultúra ajándéka. 18 Volt vízvezetéke is, tehát ez sem török alkotás, már Oláh Miklós is megemlékezett róla. A török | előtti pécsi iskoláról tanúskodik 1495-ben II. Ulászló ajándéka scolaribus Scolae 1 majoris Quinqueecclesiensis, 19 egy zágrábi kanonok szava pártfogoltjához 1433I ból,-° Sulyok Ferenc levele anyjához 1540-ből. 21 Kevésbé ismert, hogy 1489-ben Pécsett két patika volt és ugyanekkor tevékenykedett az aranymívesek céhe, mely a régi Szent Bertalan templomban oltárt alapított oly kikötéssel, hogy az oltár birtoka taxa, collecta, contributio alá ne essék, és amíg az alapító Modván Tamás pécsi polgár él, ő legyen az oltár patrónusa, halála után pedig ez a jog szálljon át a pécsi arany mívesek céhmestereire. 22 Ez adatok rávilágítanak arra, hogy a humanizmus nem volt kizárólag a királyi udvar és egyes főpapok sajátos kedvtelése. A közfürdőt nemcsak papok használták, az aranymívesek céhébe nyilván polgárok tartoztak, a patika sem 16 Huszti: Janus Pannonius. Pécs, 1931. 242. 1. 17 Harsányi: A damonlkiosrend Magyarországon a reformáció előtt. Debrecen. 1938. Passim. Ld. még Veress és Schrauff vonatkozó munkáit. 5S Iványi Béla: Egy 1526 előtti ismeretlen kéziratos formulas könyv. Tört. Tár, 1904. évf. 617. 1. 19 Koller: História... IV. 483. 20 Tkalcic: Monumenta ecclesiae Zagrabiensis II. 72. 1. 21 Egyháztörténelmi emlékek a hitújítás korából, III. k. 480. 1. 22 Веке i. <m. 11. 1.
