Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Petrovich Ede: Adatok a Pécs, Káptalan utca 2. számú ház történetéhez

32 PETROVICH EDE ] Sőt ezeket kiegészítette itt az említett hivatali helyiség és egy kápolna. A ház méreteire és tartozékaira vonatkozólag nem szabad figyelmen kívül hagyni azt a körülményt, hogy prépostok egyben gyakran országos tisztségeket és méltóságokat is töltöttek be, így nem tartózkodtak állandóan városunkban. Ha távollétük ellenére mégis tovább élt a Préposti ház elnevezés, ez azt igazolja, hogy a ház egyben a préposti hivatal egész apparátusának otthona volt. És ehhez az apparátushoz hozzátartozott a kápolna is. Igaz ugyan, hogy a préposti kúria kápolnájáról csak 1446-lban értesülünk először,

5 de a jelek szerint megvolt ez a kápolna már 1324-ben is. Ugyanis amikor 1340-iben a bátai apát Avignonban az említett István pécsi prépost és más tanúk jelenlétében visszavonta a garamszentbenedeki apát ellen emelt I vádjait, a tanúk között meg van említve István prépost capellanus-a is: Balázs pap de Quinqueeoclesiis.

6 Csábít a gondolat, hogy felállítsuk a következtetést: ha volt a prépostnak káplánja, volt kápolnája is, hisz a szöveg kiemeli, hogy nevezett Balázs pécsi ember volt. Az 1332/33. évi pápai adóösszeírás nem említi ugyan a prépostsági kápolna lelkészét, de az adófizető pécsi papok között két Balázs is szerepel. Közülök az egyik a szent András kápolna lelkésze, a másik tehát nyugodtan lehetett a prépostság káplánja.

7 iNem lehet felhozni a kápolna létezése ellen azt, hogy Pécsett csak a XIV. század második felében lendül fel a kápolnák építése. Ez igaz, de csak annyiban, hogy ekkor keletkeznek a kápolnák a székesegyház közül. A városban azonban már előbb is találkozunk kápolnákkal. így már az 1332—33. évi adójegyzék említi a szent Ilona és szent Jakab kápolnákat. A híres Pécsi Missale szerint Pál püspök idejében, 1300 körül, állt a későbbi fórrásokban extra muros, in montibus Quinqueecclesiensibus határozókkal körülírt Corpus Christi kápolna. Nem lehetetlen tehát, hogy az 1446-ban először említett préposti kápolna, melyről a következőkben még ismételten lesz szó, már 1324-ben is létezett. Időznünk kell egy percig az 1324. évi okmány Aranyoskát kitétele mellett is. Érdekes az elnevezés, mert 1355-iben alapítják a székesegyház mellett ,azt a kápolnát, melyet ugyan elsőízben 1421-ben neveznek az okmányok Aranyos kápolnáinak, de amely ezt az elnevezést szintén megtartotta századokon keresztül: így említi Oláh Miklós, így tudnak róla még 1735-ben is.

8 Még érdekesebb, egyben kevésbé ismert, hogy Pécsett 1489-ben virágzott az aranymívesek céhe! Virágzott, mert a Szent Bertalan templomban Urunk színeváltozása néven oltárt alapítottak:

9 Aranyoskát — Aranyos kápolna — aranymívesek céhe, nem kutatjuk, hogy e három között egyenes-e az összefüggés. Arra azonban rá kell mutatnunk, hogy az Aranyoskát a préposti ház.tőszomszédságában állott 1324-ben és áll ma is. Aranyos lett e kát, mert а szomszédságában álló préposti ház megaranyozta; 5 Lukcsics: A XV. század pápáinak oklevelei. II. kötet, 879. sz.: „capellania ad altare B. Marie Virgiinis sita in curia preposltali dictae maioos ecclesiae". i 6 Anjoukori Okmánytár, IV. 34. 7 E capellanus teljes neve: Péterfia Balázs. Lásd Juhász: A csanádi püspökség története. III. k. 46/1. 8 1421-ben Lukcsics i. m. I. kötet 338. sz.; 1441-ben: u. a, II. k. 338. sz.;- 1451-ben: Zichy család okmánytára. IX. k. 297. 1.; Ol-álh: Hungária lib. 98.; 1735-bein: Péftsi Kápt. Levéltár, Ease. 40. Nr. 105. 9 Веке Antal: Római emlékek a magyar egyház XV. sz. történetéből. Tört. Tár, 1900. évf. 11. 1. '