Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Csemegi József: Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről

A KÁPTALAN U. 2. SZ. HÁZ MŰEMLÉKI VIZSGÁLATA 21 Mivel e helyiség eddig használt ajtónyílása a Zsolnay-kiáliítás szempontjából felesleges volt, ezért rövidesen be is falazták. Ennek elvégzése előtt azonban a helyiség halszálkarakású parkettapadióját a belletfülke területén felszedték s ekkor kiderült, hogy ez alatt egy másik, de ugyanolyan mintájú parketta, emez alatt pedig téglából rakott padlóburkolat maradványa húzódott.

25 A 6. és 7. sz. helyiség választófala anyagában és falazási módjában nagyjából megegyezett a 2. és 3. sz. helyiség közöttivel. Részletesebb leírása tehát mellőzhető. Csupán annak megjegyzése indokolt, hogy bontása alkalmával bebizonyosodott viszony lagois építési kora. Ugyanis az északi és déli fal barokik-kori festésnyomoikat mutató vakolatmaradványai a választófal ' csatlakozása mögött a 6, sz. helyiségből a 7. sz.-ibe nyúltak át, amiből nyilvánvalóivá vált, Ihogy a választófal az északi és déli főfal közé későbbi időben, kellő bekötés nélkül épült. Viszont a 6. és 7. sz. heiyiség parkettájának felrakásakor már állott, mert az csak a választófal síkjáig ' tartott. 7. sz. helyiség (átlagos mérete 6,20 X 7

>

00 m

)Déli faláról csak annyit, hogy az a 6. sz. helyiség déli falának tükörképe volt. Eltérés csupán annyiban mutatkozott közöttük, hogy a fal síkja a 7. sz. helyiség nyugati felében a mennyezet alatt kb. 15 cm-vel, átlag 10 cm-t visszaugrott. E helyen telhát a mennyezet szintje egykor valamivel alacsonyabb volt a mainál. A keleti falról ugyancsak megemlékeztünk már s így e helyen ismétlésbe nem bocsátkozunk. De nem mehetünk el szó nélkül az északi fal előtt, mert itt ugyancsak nem várt részletek feltárására került spr a kutatások folyamán. Mindenekelőtt megállapítást nyert, hogy a 7 .sz. helyiség legutóbbi ajtaja eredetileg ablak volt, csak annak könyöklő falát kitörték, fülkéjébe pedig alacsonyabb szinten új szegmentívet falaztak. Ez utóbbi elbontásával és a későbbi vakolatrétegek lehántása után előtűnt az ablakfülke barokk-kori falfestése is. amely a 6. sz. helyiség északi falában feltárt ablakéval teljesen azonos volt. Az északi fal nyugati felén viszont kosáríves ablaknyílás látott napvilágot. Könyöklője alatt falazott pad húzódott s szerencsés véletlen folytán egykori fa-ablakszerkezetének vas kapcsai, kallantyúi is fennmaradtak. E kallantyúk tanúsága szerint az ablak asztalos-szerkezete szükség szerint kiemelhető volt. Az ablakot azonban előbb kávaszélességben, utóbb pedig teljes falvastagságban elfalazták, úgyhogy még ülőpadja is az elfalazásba került.

26 Az északi fal e részén végülis öt építési szakaszt lehetett megkülönböztetni. A legkorábbi falszerkezetet az ajtóvá átalakított, barokk-kori bélletfestésű ablak fala mutatta, amely a 7. sz. helyiséget egykor ugyancsak keresztülszelő, de a későbbiekben elbontott észak-déli fallal egyszerre épült, azzal, falsarkot alkotott. Ehhez a falsarokhoz csatlakoztatták először az ülőpados mellvédfalat, majd pedig arra ráépülve azt a falpillért, amelynek nyugati párja épületünk nyugati homlokzatának síkjába esett már. E két pillér s a' közéjük kifeszített kosárív az ülőpadkát mintegy közrefogta s lehetőséget nyújtott arra, hogy az ekként kialakított -nyílást szükség szerint üvegfallal is elzárják. E megoldást azonban idővel szintén feladták: a nyílást először féitégla vastagságban, majd pedig a teljes pillérszélességben elfalazták. A nyugati fal szerkezete is igen bonyolult volt. Felületét négy pillér egykor három nyílás-mezőre osztotta, amelyeket felül közel félkörös boltív zárt le, a pillérközöket pedig kőbábos korlát töltötte ki.

27 A bábos-korlátok formában megegyeztek a 6. és 7. sz. helyiség déli falában előkecült bábos-korlátokkal. Épületünk nyugati végében tehát egy eredetileg fedetlen, majd pedig fedetté-zárttá átalakított loggia építészeti részletei bontakoztak ki a kutatás folyamán. Építésének menete a fal szerkezetéből tisztán leolvasható volt. Elsőnek a kőbábos korlátok készültek el, a mögöttes térség tehát ezidőben még fedetlen és nyitott volt.'Ezt követte a pillérek és íveik felfalazása, a • ballusztersor elfalazásával és a nyílások beüvegezésével.

20 -•'' A téglák mérete: 24,2/24,2/4,5 cm. volt. 26 Ez utóbbi falazatra támaszkodtak a menyezet csaposgerendái. 27 A pillérkor két szélső tagját sarokpillérként alakították ki, egyike az épület déli homlokzatára, 'másikra pedig az északi homlokzatra fordította át a nyugati falon kibontakozó íves architektúrát. 28 A vizsgálatok e -helyen is kiderítették, hogy a pilléreket a bábos korlátokra ráépítették.