Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Horváth Adolf Olivér: Mecseki tölgyesek erdőtípusai

134 HORVÁT A. OLIVÉR Löszből és trachydoleritből álló talajon is megtaláltam a Mecsekben. Délkeleti elemek 23%-ban fordulnak elő. Festuco-Brometea fajok 5,6%-han, Quercetalia elemek 43,4%-ban, Fagetalia fajok 20,8%-ban találhatók a cseres tölgyesnek ebben a típusában. Cseres tölgyesek erdőtípusainak karakterfajai még további tanulmányozást igényelnek. • 3. a) Luzula-cseres-tölgyes altípus. Csak kisebb foltokban található a Mecseken a Poa nemoralis típust kísérve. Jellemzőbb fajai: Luzula albida és itt-ott Genista germanica. Talaja a típusnál jobban savanyodó barna erdei talaj. 4. Melica uniflorás cseres tölgyes típus. A lombkoronaszintben már látható, hogy ebben a típusban több a Fagetalia elem. így megjelenik a bükk és a nagy levelű hárs is. A cseresznye mennyisége is növekszik. A cserjeszintben a borostyánon kívül feltűnik -a déldunántúli erdők három lokális karakterfaja, a Genista ovata v. nervata, Ruscus hypoglossum, Ruscus aculeatus (felvételen kívül). A gyepszintben pedig Euphorbia amygdaloides, Lathyrus vernus, Asperula odorata képviselik többek között a Fagetalia fajokat. Ezeknek az elemeknek a szarna közel kétszer annyi, mint a Poa nemoralis típusú cseres tölgyes erdőkben. Löszön, permi homokkövön, rhaeti homokkövöh és trachydoleritből keletkezett talajon található. Kivéve az északi oldalakat, egyaránt található tetőn, déli, keleti és nyugati kitettségben, enyhe lejtőjű hegyoldalakon. növő cseres tölgyeseknek a típusa. Talaja kevésbé savanyodó barna erdei talaj. Átmenetet alkot a Melica uniflorás gyertyános tölgyesek felé és azzal keveredik is. Mivel, a tölgyes és gyertyános tölgyes zónában található, a Mecseken klimaxban van az előző típussal együtt, amely azonban már meredekebb kitettségben nő. •t 5. Brachypodium süvaticumos — cseres tölgyes típus. Déli oldalakon, elég meredek hajlásokban található ez a típus, amelyet az jellemez, hogy az összes Mecsekben termő cseres tölgyes típusok között a-legtöbb délkeleti elemet tartalmazza, viszont a Quercetalia fajok száma valamivel több a Poa nemoralis típusban. A Fagetalia fajok legalacsonyabb számértéküket ebben a típusban érik el. Az előző típusokhoz hasonló kőzetekből keletkezett talajokon él. (Trachydolerit, helvétien, lösz.) Lombkoronaszintjének összetétele a Poa nemoralis típuséval csaknem megegyezik azzal ' a lényeges különbséggel, hogy a Brachypodium silvaticum-os típusból hiányzik a kocsánytalan tölgy. Valószínűleg erdőművelés következtében létrejött származék típusról van szó. Ugyanezt a hasonlóságot mutatja a cserjeszint elemzése is. 6. Mészkerülő tölgyes (Querceto-Luzuletum) Luzula típusa. Gyenge növekedésű, kevésbé záródó lombkoronaszintje van, melyet elegyetlien kocsánytalan tölgyes alkot. Aljnövényzete igen egyhangú és szegényes. A Poa nemoralis-os és a Melampyrum pratenses cseres tölgyes megy át ebbe a