Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Csemegi József: Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről

Jelentés a Pécs, Káptalan ц. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről Régi adósságot törlesztett a Janus Pannonius Múzeum, amikor a Népművelési Minisztérium 1955-ben, a Pécs-városi Tanács és a Baranya-megyei Tanács megértő támogatásával, megrendezte a pécsi Zsolnay-gyár európai hírű alkotásainak reprezentatív kiáHítását. A kiállítás színhelyéül a Káptalan-u. 2. számú egyemeletes műemléki épület első emeleti helyiségeit jelölték ki, karbahozataluk, átalakításuk előmunkálatai már az év első hónapjaiban megindultak. Á múzeum vezetőségének állhatatos felvilágosító tevékenysége folytán elsőnek az épület szakszerű' műemléki feltárására került sor. E tekintetben az Építésügyi Minisztérium műemléki csoportja sietett a múzeum segítségére.

1 A kutatások eredménye meglepetést keltő volt, napvilágra került leletei révén a Káptalan utca 2. számú műemléki épület országos jelentőségű műemlékké emelkedett. Meg kell azonban jegyezni, hogy a kutatások a kiállítások céljára igénybeveendő helyiségek helyreállítási munkálataihoz kapcsolódtak, ezért hangsúllyal csupán az épület emeleti részére korlátozódtak. Eredményei tehát véglegesnek még nem tekinthetők s csak az épület egészének helyreállításával párhuzamosan tovább folytatandó vizsgálatok eredményeivel válhatnak teljes értékűvé. Ez azonban még a jövő feladata. De már az eddigiek is olyan jelentőségteljesek, hogy írásban, rajziban, fényképben való lerögzítésük mindenképpen indokoltnak látszik. Ezért az alábbiak elsősorban az eddig végzett kutatási munkálatok folyamán észlelt építészettörténeti megfigyeléseknek és a felszínre került műemléki leleteknek rövid 'ismertetését kívánják közzétenni.

2 Művészettörténeti és azon túl társadalomtörténeti feldolgozásukra, értékelésükre ez alkalommal nem térnek ki, e feladatot egy későbbi tanulmány számára tartják fenn. A Káptalan u. 2. sz. ház alaprajza T formában alakult ki az idők folyamán. Hosszanti szárát udvari szárnya, kéresztszárát pedig utcai szárnya alkotta. Emeletén, az utca felől hét helyiség sorakozott a helyreállítási munkálatok megkez• dése előtt. A kutatási megfigyelések helymeghatározása céljából e helyiségek f kelet-nyugati irányban 1—7 sorszámot kaptak. A 8-as szám az utcai szárny udvari oldalán végighúzódó folyosó megjelölésére szolgált, a 9-es szám pedig az 1 A kutatásokat e sorok írójának irányításával, elsősorban Áspán László végezte. Résztvettek benne továbbá Pomsár János, Hoppal Dezső, Sedlmeyer János és Bán Attila építészek, akik egyben a felmérési munkákat is ellátták. Az e tanulmányban közzétett rajzok elkészítését Bán Attilának köszönhetjük. 2 A kutatás megfigyelő munkássága korlátozott volt, mert a bontási műveletek állandó helyszíni ellenőrzését az adott körülmények nem tették lehetővé. Az alábbiakban közlendő adatok összességét tehát teljesnek korántsem mondhatjuk. Mindezek ellenére az összegyűjtött adatmennyiség így is olyan számottevő, hogy segítségével az épület építéstörténete pusztán morfológiai módszerekkel is megközelíthető.