Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez

A MECSEKI MEGOSZTOTT TELEPÜLÉSEK 85 Itt is rendben sorakoztak a szállások egymás felett és mellett, általában négyszögletes formában. A töttösi útból egy kocsiút ágazott ki, az vezetett el mellettük. Erről az útról nyílattak a szálláskertek kapui jobbra és balra. — A kertek ma is megvannak, épület azonban már nincs rajtuk. Esetleg egy présházat építettek ide az utóbbi időben. Volt néhány szálláskert a„Parrag" nyugati oldalán is. Ezt a részt ugyanis egy szakadékszerű völgy választja ketté. A völgy keleti oldalán voltak a fent leírt szállások, a másik oldalán Töttös felé is volt néhány kert, ezek azonban korán elpusztulhattak, mert a kataszteri térkép itt csak egy istállóspajtát' és több épületnélküli kertet tüntet fel. Az öregek emlékeznek, hogy ezeken is istállók álltak valamikor. Néhány szálláskert volt a falu alatt is egy csomóban. Ezek két patak által öntözött vizenyős réten feküdtek, de még a falu belterületéhez tartoztak, tehát beltelkek voltak. Általában jó nagy kertek voltak, helyük ma is megvan, rétnek használják. Néha szialmakazlat is raknak itt fel. Kővágótöttösön a szálláskertek a falu felett voltak. Az adatok azt mutatják azonban, hogy itt jóval kevesebb szálláskert volt, mint a többi hegyaljai falúban. Ez a falu két részben települt egy szakadékszerű mély völgy két peremén, az egyik rész Nagytöttös, a másik Kistöttös. A kataszteri térkép szerint mindegyik falurész felett négy-öt szálláskert volt elszórva. Ez a néhány szállás, melyet itt inkáibb pajtahelynek neveztek, elenyészően kevés a lakosság számához viszonyítva. Pesty Frigyes Hegységnévtárában találunk ugyan egy adatot a topográfiai helynevek közt, mely szerint: ,,. .. Pajta dűlő. Hajdan itt álltak a pajták."

4 Az adatnak utánaérdeklődtem s mint kiderült, a Pajta dűlő valóban megvolt, de csak egy pajta- állt itt, a káptalan dézsmapajtája, ahová a tizedet hordták. Ugyanilyen Pajta dűlő volt Bakpnyán is, itt is a káptalan dézsmapajtája állt csak rajta. Tehát Pesty adata sem világít irá jobban á töttösi szállások kérdésére. Ellenben az öregek emlékeznek arra, hogy nagyon sok gazdánál az istállóspajta a hosszú telek végében,, a szérűskertben állt. Az oka az volt, hogy a telek határa a legelővel és rétekkel érintkezett, és azért építették oda az istállóspajtát, hogy a jószágnak ne kelljen, messze menni, ha legeltetni akarták. Tehát végeredményben az állattartás szempontjai domináltak az istállóspajta helyének megválasztásakor, csakhogy itt a telkek méretei és formája miatt nem volt szükség mégegy beltelekre vagy a rétekben elhelyezett szálláskertre, az istállóspajta elfért a háznál is a telek végében. Csak az a néhány gazda csinált külön pajtahelyet, akinek a beltelkén nem fértek el ezek a gazdasági épületek. Bakonyán a szálláskertek közvetlenül a falu melletti rétövezetben voltak. Legnagyobb részük a falu felett volt észak felé. Egy 1820-ból származó térkép

5 itt 26 épülettel ellátott kertet tüntet fel. Egy kis esopoirt kert volt a falu alatt is, mellettük nagy darab rét terült el. A hegyháti falvakban a kertek szinte kivétel nélkül a rét illetőségbe tartozó kaszálókon álltak, de valamivel távolabb a falutól, mint Hegyalján. — Pölöskén a falutól északra és délre négy csomóban voltak a kertek, melyeket „Hegy szállás"-nak, „Pik szállás"-nak, „Nagy Gyán''-пак és „Szállás rétek"-nek neveztek. — Budafán ugyancsak a falu körüli rét övezetben feküdtek, egy részük közel volt az erdőhöz. Az egyes szálláskert tömböket „-Czirgó szá;Hás"-na'k, 4 Pesty Frigyes: Helységnévtár. Széchenyi kvt. Kézirattár. 5 PKL.< Mappa Possessionis Bakonya. 1820.