Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Füzes Endre: Adatok a mecseki megosztott településekhez

A MECSEKI MEGOSZTOTT TELEPÜLÉSEK 83 ződése miatt távolabb estek a falutól. Pölöskén például a szálláskertek egy része messze nyúlott a falutól. Azonban itt is érvényesültek a könnyen elérhetőség szempontjai, mert a legtávolabbi szállás is legfeljebb 1—2 km-re volt a falutól. A hegyaljai faluik közül Cserkúton a 'Szállások legnagyobb része a falu keleti felén volt. Egy részük a faluból kivezető „Pécsi út" két oldalán volt. Ez a rész a falu belterületéin volt, ezért az itteni szálláskertek belteleknek számítottak. Az út déli oldalán helyezkedtek el a nagyobb szállások, melyek a 6—800 négyszögöl nagyságot is elérték. Az út másik oldalán pedig á kisebb szálláskertek feküdtek, melyeknek nagyjából négyszögletes alakjuk volt, míg a nagy kertek általában szabálytalan alakot mutattak. — Az út két oldalán lévő szálláskertek helye máig megmaradt. Ma is élősövénnyel kerített kaszálók ezek, melyekre időnkint szalmakazlat is szoktak rakni. Némelyik kertben a hajdani istállópajta helye is meglátszik. Az út északi oldalán levő kertek ma sakktáblaszerűen helyezkednek el egy északra vezető, magas bokrokkal benőtt kocsiút két oldalán. A cserkúti szállások másik része a falu ÉK-i részén, a falu belterületén kívül helyezkedett el. Ezek tehát nem voltak beltelkek. Itt mintegy 8—10 szállás volt a múlt században:, melyeknek egy része egy csomóban helyezkedett el, másik részük a szőlők közt volt elszórva. Alakjuk általában szabálytalan

4

volt. Ezeknek a szállásoknak még a helyük sem .maradt meg elpusztulásuk után. Részben felszántották őket, részben szőlők lettek, egy kis részük pedig megmaradt kaszálónak. Az öregek emlékezete szerint volt néhány szálláskert a falu nyugati felén is, a templom utcájának a végén, annak két oldalán. Négy-öt szállás volt itt, ahogy emlékeznek rá. Elpusztulásuk után néhány német család vette meg helyüket, melyet csakhamar beépítettek. A szöllősi szálláskertek zöme a falu nyugati felén a Kővágótöttös felé vezető út felett és alatt volt hosszan elnyúlva a legelőtől fel az erdőig. A töttösi út alatti részt „Szállásoknál" névvel jelölik, a kataszteri térképen is így van feltüntetve.

1 Az úrbéri tabellákban is ezzel a névvel szerepelt és a jobbágyi rét , illetőségbe tartozott.

2 Az öregek úgy emlékeznek, hogy ezen a részen valamikor szálláskertek sorakoztak egymás mellett, hogy itt akkoriban csak szálláskertek voltak, melyek élősövénnyel kerítve egymás alatt húzódtak sorban. Nem is volt itt mindegyik kertben istállóspajta, némelyiket csak kaszálónak, alkalmi legelőnek használták. Később a szálláskertek pusztulása idején sok szőlőt telepítettek ide, és a korábbi összefüggő kertövezet nagyon hézagos lett. A kataszteri felvétel 1865-ből már ezt az állapotot mutatja. Később, mikor a század végén a szőlők a filloxerától kipusztultak, ezek a parcellák ismét kaszálók és rétek lettek és ma is azok. Ugyanez volt a helyzet a töttösi út feletti részen is. Az itteni kertek is összefüggő övezetet alkottak valamikor, később sok szőlőt telepítettek ide. Ma » * legnagyobb részük megint kaszáló, de néhány darab szőlő is van közte. Ennek a területnek egy része a falu belterületéhez tartozott, tehát belteleknek számított. Másik része a „Parrag" dűlőbe tartozott és rét volt már az úrbéri tabellákban is.

3 1 A kataszteri felvétel térképeit a Községi Tanácsoknál tekintettem meg, illetve másoltam le. — Az* Első Katonai Felvétel (Josefinische Aufnahme), valamint a Második Katonai Felvétel (1858—59) térképlapjait a Hadtörténeti Intézet Térképtárában vizsgáltam meg, — A többi idézett térikép a Pécsi Káptalani Levéltláirban (PKL) van. 2 Pécsi Állami Levéltár (PL). Úrbéri tabellák. 3 Ugyanott. 6*