Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Dombay János: Bevezetés

BEVEZETÉS 7 szakokat és így eredményesen szolgálhatjuk nemcsak önmagunk és népünk művelődésének ügyét, hanem az általános emberi művelődés ügyét is. Helyi értékeinik köteleznek is erre, és mindnyájunkat egyformáin terhel a felelősség azért, hogyan és milyen mértékben élünk a rendelkezésünkre álló lehetőségekkel.. Egybevetve e múzeumunkra váró feladatokat eddig kiépített és épülő múzeumi kereteinkkel, kitűnik arra irányuló igyekezetünk,, hogy felöleljük mindazokat a területeket, amelyeken tevékenykedve munkálkodhatunk az említett célok megvalósításán. Kedves kötelességünknek teszünk eleget, amikor kiemeljük, hogy múzeumunknak az utóbbi hat esztendő alatt bekövetkezett fejlődésében döntő szerepe volt kormányzatunk áldozatvállalásának, továbbá szakfelügyeleti főhatóságunk, a megyei pártbizottság és a helyi tanácsok sokrendbeli áldozatos támogatásának és együttműködésének. Múzeumi kiadványunk elindítását a Népművelési Minisztérium Múzeumi Főosztálya tette lehetővé.' Mindezekért szóló köszönetünket csak illő külsőségnek tekintjük; e mellett annak beigazolását tartjuk méltó köszönetünknek, hogy az áldozat nem áldozat volt, hanem gyümölcsöző befektetés. / Évenként megjelenő múzeumi kiadványunkkal, az elmondottak szerint, kettős igényt kívánunk kielégíteni: a különböző irányokból jövőt, mely a Janus Pannonius Múzeum munkájának eredményeit igényli és a mi igényünket arra, hogy eredményeinkről mi is megfelelőképpen szólhassunk azokhoz, akikhez szavunk nem érhet el és akik nem kereshetnek fel bennünket. Abban a reményben, hogy kiadványunkon keresztül egymásra találunk és egymás mellett hűségesen ki is tartunk, köszöntjük az olvasót. Dombay János Einleitung Zum ersten Male, seit der in Jahre 1949 stattgefundenen Verstaatlichung und Vereinigung der früher in Komdtats- und städtischer Verwaltung gewesenen beiden Museen, tritt das Janus Pannonius Museum mit einem selhstständigem Verlagswerk vor die Öffentlichkeit. Die Arbeit des Museums in den verflossenen Jahren erstreckte sidh auf die zeitgerechte Registrierung, Konservierung des verhandenen Stoffes und die Einrichtung moderner ständinger Ausstellungen. iDer Fortschritt, der sich in dieser Arbeit zeigte, ermöglichte es, dass wir auch die wissenschaftliche Forschungsarbeit wieder in Gang setzen konnten. Nun sind wir an' den Punkt angelangt, dass wir, die Möglichkeiten der Presse ausnützend, die Ergebnisse unserer Forschungen vor die breite Öffentlichkeit bringen können. Unser Museum ist ein regionales Museum, demgemüss ist auch dieses Werk vom selben Charakter.