Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Petrovich Ede: Adatok a Pécs, Káptalan utca 2. számú ház történetéhez

ADATOK A KÁPTALAN U. 2. sz. HÁZ TÖRTÉNETÉHEZ 39 posti javadalom, melyet Macedóniai László váradi püspöksége után talán ismét ő szerzett meg magának.

24 A török hódoltság korából nem maradt ránk adat, amely a ház múltját megvilágítaná. Annyit tudunk róla,. amennyit az 1702. évi nagy kihallgatáskor a 81 éves pécsi Papp Mihály vallott: Midőn a török császár elfoglalta a várost, török papoknak ajándékul adta a házat. A törökök papi főnöke (prépostja) azzal az indokolással kérte, hogy mint főpapot őt illeti a keresztényeik prépostságának háza.

23 A többi tanuk említették még a bejárat feletti feliratot, évszámot, főpapi süveget, pásztoírbotot, említették a felírat keretét, a kápolna képeit, de hallgattak,a déli homlokzat most előkerült freskóiról, és hallgattak az ugyancsak most föltárt reneszánszkori ablakokról. Mindebből az következik, hogy az emlékezetükkel átfogott időben a freskók már vakolat alatt lappangtak, eltűntek a szép ablakok. De a vallomásokból az is kitetszik, hogy a pusztítást nem a török számlájára kell írnunk. Ha elvből pusztítottak volna minden keresztény emléket, akkor lekaparták volna a feliratot is, főként megsemmisítették volna a kápolna keresztény és magyar jellegű képeit. Érdekfeszítő így a kérdés: mikor törtónt a reneszánszkori épület leegyszerűsítése? A pontos évet ezúttal sem tudjuk megállapítani, mert.több évszám között válogathatunk, amikor a ház, sajnos, súlyos veszélynek volt kitéve. A források beszámolnak arról, hogy a török már Mohács előtt is felgyújtotta a várost.

26 Ha nem ekkor sérült meg a ház, megsérülhetett Mohács után, amikor ugyancsak hadi események sodrába került a város.

27 Ferdinánd király 1528-ban adókedvezményben részesíti a várost, hogy az elpusztult házakat a lakók ismét felépíthessék. Nem tartozhatott ez a városfalakhoz rendkívül közel álló ház az elpusztultak, illetve megrongálódottak közé? Vagy ha átvészelte az említett, megpróbáltatásokat, nem esett-e áldozatul Zrínyi György 1597. évi támadásának?

28 Ha ekkor sem történt bántódása, a tűz martalékává lehetett a ház emelete 1664-foen, amikor a költő Zrínyi Miklós gyújtotta fel a várost. Bármikor is pusztult el az emelet, nem pusztult el annyira a ház, hogy bizonyos tatarozással ne lehetett volna lakhatóvá tenni. Az amúgy is kis ablakokat kedvelő török lebontotta az utcai hatalmas ablakokat, helyükre kisebbeket vágatott, a sérült képeket egyszerűen bevakolta, épségben hagyva a bejárat feletti rajzokat. A török hódoltság utáni első évtizedekből (1686—4725) a pécsi Káptalani Levéltár több iratot őriz, amelyek e házról szólnak. Meglepő azonban, hogy sohasem beszélnek a ház szépségéről. Egyöntetűen kiemelik a ház régiségét, de nem hangoztatják, hogy milyen szép a ház, mennyire van kidíszítve. E hallgatás okát az előzőkben már felderítettük. Azonban azt is meg kell vallanunk, hogy a ház emlegetésének oka nem a régisége volt, hanem a ház megszerzése érdekében egymással szembenállók küzdelme. Alig vonult ki a török a városból, a kamarai bizottság a házat máris az 1678 óta szerémi püspök és főispánnak, Jány Ferencnek adományozta. Nem 24 Tört. Tár 1908. évf. 326. és 334. lapok. Brodarich ugyanis közvetlenül a .mclhécsi vész után a lengyel alkancellárhoz írt levelében (1526. szeptember 6.) azon kesergett, hogy elvesztette mindenét, elvesztette püspökségét, elvesztette pécsi prépostságát. Acta Tomiciana, VIII. k. 318. 1. 25 Szentkirályi: \A Döbrössy ház imúltja. Dunántúl, 1924. )nov. 9.-1 sz. — Ugyanő: Pécsi káptalani házak, U. o. 1924. ápr. 7. 26 Várady: Baranya múltja és jelene. II. k. 394. 1. 27 Monumenta Vaticana. II. sorozat. I. kötet, 451. I. 2S Szabó Pál Zoltán: Török Pécs, 101. 1.