Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Csemegi József: Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről

A KÁPTALAN U. 2. SZ. HÁZ MŰEMLÉKI VIZSGÁLATA 19 A keleti faisík részletes leírását a 4. sz. helyiség ismertetése alkalmával elvégeztük már. Itt csupán az vár említésre, hogy fent, végig a menyezet alatt vagy 40 cm-nyi sávon, a fal síkja valamivel visszaugrott. Ez annak a feltevésnek adott tápot, hogy az ilymódon kialakított falpadka egykor a mainál alacsonyabban elhelyezett famennyezet felsfekvésére szolgált (VII. t. 1.). Énre utalt még, az a gerendavég-maradvány is, amely a fal északi vége közelében befalazva eredeti helyén megmaradt. Az északi fal vizsgálata folyamán kitűnt, hogy eredeti falazatából a sorozatos átépítések csak keleti felében hagytak valamelyest összefüggőbb felületet. De a helyiség északkeleti falsarkát az előbbiekben már ismertetett fűtőfülke utólagos beépítése itt js megbolygatta, ettől nyugatabbra pedig egy későbbi időben létesített ajtónyílés bontotta meg egységét

21 Viszont még tovább nyugat felé, egy többszörös átalakításon keresztül esett falifülke

22 és egy elfalazott ajtónyílás létesítésével az északi fal nyugati fele teljesen megújult. Annyira, hogy a helyiség északnyugati sarkában a nyugati fallal való egykori csatlakozására sem utal semmiféle nyom. Az eredeti fal anyaga és rakási módja azonban a nyugati faléval egyezett meg s így annak a feltevésnek adott jogos alapot, hogy az 5. sz. helyiségnek nemcsak a déli és nyugati, hanem az északi falát is egyszerre, egy időben építették meg, a helyiséget magát a már akkoriban fennállott 4. sz. helyiséghez építették hozzá. Az északi fal megújított keleti falának kővel vegyes téglaanyagában mindenütt faragott reneszánsz töredékek fordultak eiő. Eréven volt megállapítható, hogy a megújítással egyidőben készült el a később falifülkévé alakított nyílás, és idetartozott korábbi szakaszában a jobboldali ajtónyílás is.

2:i Ezzel szemben a befalazott baloldali ajtónyílás későbbi eredetű volt már. Érdekes, hogy az északi fal felső' részében baloldalt és középtájon, vályogtéglából készült pótlások váltak láthatóvá a vakolatleverés sor ián, összefüggő felületük mögött talán csak az eredeti törtkő falazat magja húzódik meg, de az sem lehetetlen, hogy magasra helyezett falnyílások befalazásával van dolgunk. Erre vall a baloldali vályogfalrész, amely a folyosó felől is látható volt. Sajnos, hogy a kutatási körülmények e kérdéses részlet tisztázását nem tették lehetővé. • A helyiség nyugati fala eléggé épen maradt fenn, csupán magasságából vesztett, mert felső harmadában tégla-pótlásra szorult az idők folyamán. Törtkőből épült falazatát csak a középtengelyben elhelyezett ajtónyílása szakította meg. A nyílás azonban későbbi, mint a falazat maga, mert bélletének kifalazása utólagosan, téglából készült. E fal legjelentősebb részlete ez ajtótól balra látott napvilágot az elfalazásból. Kétosztású gótikus ablak volt ez, fülkéjében kétoldalt kőpaddal. Az ablak eredetileg egynyílású volt, a 6. sz. helyiség felé néző kőkeretét élleszedés díszítette, amely a könyöklő fölött élrézsüben végződött. Díszítetlen osztósudara viszont szemmel láthatóan utólag került mai helyére, mert az ablakfülke felőli oldalon lévő asztaloshornya az osztósudarat figyelembe nem véve, megszakítatlanul fut körül a keretköveken. Az ablak — formai különlegességén felül —. különös érdeklődésre azzal tarthat számot, hogy ablaktábla-kiallantyiúit is megőrizte. Megjegyzendő még, hogy a kőpadok közötti padlófelületet — amely minden valószínűség szerint egy lépcsőmagassággal a gótikus padlószint fölé emelkedett — deszka borította. Megégettelszenesedett maradványai fa baloldali kőpad mentén) igazolták egykori létezését (VII. t. 2., IX. t. 1.). 21 Az ajtónyílás bélletének vizsgálata két építési szakaszra engedett következtetni. A korábbi építkezés alkalmával az eredeti, törtkőből épült falba nyílást vághattak. Ezidőből való a niai ajtó baloldali "bellete. Később azonban átalakították azt: bal bélletét megtartva, a jobboldalit valamilyen oknál fogva újból felfalazták. A kutatások megkezdésekor létező ajtószerkezeteket pedig az ilymódon kialakított nyílásba utólag, későbbi időben falazták be. 22 A falifülkét ajtónyílásfcól alakították ki elfalazás révén. Utóbb azonban záradékvonalát vízszintes boltáthidalás közbeiktatásával alacsonyabbra vették. S3 Ld. a 21. sz. jegyzetet. 2*