Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Csemegi József: Jelentés a Pécs, Káptalan u. 2. számú épületen végzett műemléki kutatások eredményeiről

A KÁPTALAN U. 2. SZ. HÁZ MŰEMLÉKI VIZSGÁLATA 17 3. és 4. sz. helyiségek közötti választó-fal — vastagságát tekintve eredetileg szerkezeti szereppel épült — ugyancsak többszöri átépítés áldozatául esett. így pl. az északnyugati sarok közvetlen közelében valamikor ajtónyílással törték át,

13 bizonnyal akkor, amikor a középtájon egykor létezett kőkeretes ajtó nyílását elfalazták s fülkéjét két falifülkévé alakították ki.

16 E fülkéket a bontás megkezdése előtt fennálló ajtónyílás létesítésekor részben elfalazták, részben elbontották. Különben a 3. sz. helyiség nyugati falsíkja több átalakítási maradvánnyal nem rendelkezett: a fal a 4. sz. helyiséig déli határfalaként nyugatnak fordult, a 3. sz. helyiség déli határfalat ehhez építették hozzá. 4. sz. helyiség (átlagos mérete 4,70 X 6

>

20 m

)Legutóbbi ablaka kávákifalazásának eltakarítása után kiderült, hogy azt két korábbi ablak helyére építették. Közvetlen elődjének fülke-kiváltóívéből néhány tégla még a helyén maradt s bal fülkeszéle kb. egy méter magasságig ugyancsak állott. Ennek bélletsíkja a maihoz képest kb. féltégla mélységben került elő, anyagát faragványos reneszánsz kőtöredékek alkották. Emögött 20—25 cm-rel még mélyebben egy harmadik, kőiből falazott fülkeszél bizonytalan vonalazású maradványa is napfényre jutott, az ehhez tartozó ablak könyöklőfalát a két későbbi átépítés szerencséire jórészt megtartotta.

17 Viszont a legutóbbi ablak jobb kávaszélének vizsgálata csak két periódus emlékeit tárta fel. A legkorábbi ablak bélletsíkja nem került elő, annak ellenére, hogy az ahhoz tartozó falrész a helyiség dényugati sarkán jóval túlnyúlott. A másodiké viszont a mai bellet fülkéjéhez képest 5—6 cm-rel mélyebben napvilágot látott és vegyes falazata a mai fülke téglakiváltó ívének boltvállmagasságát megközelítette. A déli fal keleti végében kisméretű kőkeretes ablakocskát is feltárt a bontókalapács. Akkor falazták el, amikor az előbbiekben ismertetett legkorábbi — egyben legszélesebb — ablak létesítésére sor került. Befelé táguló bélletének jobb éle és könyöklője is azért sérülhetett meg, mert annak fülkeéle emezéhez igen közel esett.

18 Az ablak —i formája szerint — kétségtelenül még a gótikus stílus virágzása idejében készült s épületünk első emeletének vitáthatatlanul legkorábbi építészeti emléke. A fal utcai síkjában elhelyezett kőkeretét kívülről egyszerű élleszedés díszíti, amely kétoldalt valamivel a könyöklőkő fölött talp-rézsüre metsződik. A keleti fal feltárásának eredményéről jórészt szólottunk már. Csupán annak a kisméretű falifülkének megemlítése szükséges még, amely e fal déli felében került kibontásra és vízszintes záródását faragatlan, likacsos, édesvízi mészkő alkotta. A fal maga törtkőből épült és a déli fal bolygatatlan magjával egyező struktúrát 15 Az ajtónyílást későbbi időben alacsonyabb ívzáradékkal szűkítették meg. Boltívének felfekvési vonalát a régebbi nyílás fennmaradt vakolata őrizte meg. Az ajtónyílás elfalazásakor ez utóbbi boltívet elbontották s a régi nyílást másodlagosan felhasznált törtkőből és téglából készített vegyesfalazattal töltötték ki. 10 Ekkor az ajtónyílás keretköveit is elmozdították helyükről, nyomuk a 3. sz. helyiség felőli falsíkon került elő. Az ajtó fülkéje viszont a 4. sz. helyiség felé fordult és falazott-vakolt egyszerű élleszedés keretezhette. Nyomait és kétrétegű vakolatborítását a nyílás északi bélletmaradványa tartotta fenn. Az egyik fülke-beépítés a 4. sz. helyiség felől történt. Ez az ajtónyílás középső és felső harmadát töltötte ki, hosszú életére mutatott, hogy falát számos vakolatréteg^, azon pedig többszöri (meszelés, illetve festésréteg borította. E fülke alatt ugyancsak fülke helyezkedett el, ez azonban a 3. sz. helyiségre nyílt. Belsejét durva habarcs-alapra helyezett fapallólkkal béllelték ki s csak azután vakolták. A kutatás részleteit csupán fénykép örökítette meg, mert az építési munkálatok folytatásának sürgetése folytán felmérésére idő nem tellett. Építési anyagának részletes vizsgálata is ezért maradt el. Meg kell még említenünk, hogy a 3.—4. sz. helyiségben végzett kisebb (bontások anyagából több gótikus ajtókáva-töredék került napvilágra. Valószínűen ez ajtó bélletének elbontása következtében kerültek falazókő gyanánt új helyükre. Az 1955. évi helyreállítás e töredékeket az ajtóbéllet egykori kőkeretének helyére falazta be újra. 17 A könyöklőfal legfelső két téglasorát „W" 'bélyeggel ellátott 28,5/14,5/6,7 cm. méretű téglából később helyezték el. 18 Különös érdekessége, hogy bélletének színezett vakolata az érintetlen részeken épségben megmaradt, rajta számos korabeli bekarcolással. 2