Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

Lakatos Pál: Római sírlelet Márok község határában

A lucernavirágot látogató méhalkatú rovarok Baranyában Egyik legfontosabb .takarmánynövény,- a lucerna minél jobb fajtájának előállítása és annak minél nagyobb mennyiségben való termesztése érdekében Svédországtól Olaszországig, az Egyesült Államoktól a Szovjetunióig kiterjedt kutatás folyik. A növénynemesítők hosszú évek óta tömegkeresztezésekkel igyekeznek megfelelőbb minőségű, újabb fajtákat létrehozni. A többtermelés biztosítása legnagyobbrészt elegendő lucerna magtermés útján várható. A maghozam növelése viszont szoros kapcsolatban áll a lucerna virágját látogató és megporzó méhalkatú rovarok jelenlétével s tevékenységével. Lényegébein az utolsó évtizedben terelődött a figyelem a lucerna méhféléire. Széleskörű rendszertani kutatásoknak (Pittioni 1942 Móczár M. 1953, 1954) köszönhető, hogy a lucernában tevékenykedő vadméhek szerepét behatóbb vizsgálat alá lehetett venni. Hazánkban a lucerna viráglátogató méhfélék faj összetételére először Böjtös (1951) közöl adatokat. A vizsgálati módszer tanulmányozása (Móczár L. 1954) után 1954-ben került sor arra, hogy 8 kutatóból álló kollektíva az ország 10 különböző, a lucernatermesztés szempontjából számottevő területein, a virágzás ideje alatt, egységesen kidolgozott módszerekkel adatokat gyűjtsön a hazai lucernasainkban tevékenykedő méhfajok fajösszetételére, domiinanciájára, az egyes fajok sűrűségére, abundanciájára, továbbá az állományalkotó, a konstans fajok viráglátogatási tevékenységéinek kikutatására. Baranya ban 1954-ben Öcsárd Állami Gazdaság lucernásában folyt adatfelvételezés. Az 1954. évi, általában július 15—20-ig tartó hűvös, nagyobbára esős, szeles időjárás kedvezőtlenül befolyásolta a hártyásszámyúak tevékenységét. A július második felében és augusztusban felvett adatok azonban országos viszonylatban már igen előnyös eredményekkel zárultak. Szükségesnek mutatkozott tehát a vizsgálatokat a következő években is folytatni. 1955 nyarán, Keresztespusztán folyt felvételezés. Az alábbiakban a két baranyai adatgyűjtés eredményeit tárgyaljuk és hasonlítjuk össze az országos eredményekkel. A vizsgálatok módszere A felvételezéseket a maglucerna virágzása idején végeztük, azzal a ^különbséggel, hogy 1954-ben az első megfigyelési nap a virágnyílás kezdetére esett, az egyes vizsgálatok között eleinte napokat hagytunk ki, hogy a tervezett 10 megfigyelés az elvirágzás idejéig, a magkezdemények fejlődéséig kiterjedjen. 1955-ben viszont célunk az volt, hogy a felvételeket a lucerna fővirágzási idejében, minél sűrűbb egymásutánban végezzük el. A lucerna virágjában tevékenykedő méhalkatú hártyasszárnyú fajok felkutatására, továbbá a fajok dominanciájának megállapítására egyelő hálóval, a nagyjából azonos ideig tartó gyűjtések értékelése bizonyult a legmegfelelőbb-