Janus Pannonius Múzeum Évkönyve (1956) (Pécs, 1956)

ifj. Kodolányi János: A diósviszlói halottíró asszonyok

A DIÖSVISZLÖI HALOTTÍRÓ ASSZONYOK 165 t • A halottaktól való tudakozódás, a velük való érintkezés tudománya a halottlátókon át továbbvezet bennünket a sámánizmus körébe. Diószegi Vilmos Ad-itok a táltos révülésére című tanulmányában

13 írja: ,,A sámán azért érintkezik a szellemekkel, hogy azoktól olyan dolgokat, eseményeket tudjon meg, amit mástól meg nem tudhat, s ezek nem mindig olyanok, amik a szellemek birodalmában — vagyis a másvilágon — történnek. A magyar táltos-tudós-halottlátó Lavé-' kenysége azonban legnagyobbrészt már csak erre az utóbbira korlátozódik, tehát a halottakról mond." Diószegi Vilmos idézi Diószegi K. István XVII. századi prédikációinak egy részletét arról, hogy kik és hogyan közösködnek az ördögökkel. Erre a kérdésre Diószegi K. István fölsorolja: „Vagy mások által vagy edgy átallyában. Edgy átallyában közösködnek a'kik az ördögöktül kérnek segítséget." — „Ilyenek elsőben a boszorkányok . .. Másodszor a büjös bajosok ... Harmadszor: a szem-fány-vésztők ... Negyedszer: az halotaktul tudakozók; a'kik a halottaktul tudakoznak .. . ötödször: a jövendő nézők".

14 Egyeiérthetünk Diószegi Vilmossal, amikor a következőket mondja: ,,A Diószegi K. István által használt terminus, a halotaktul tudakozó azt a felfogást tükrözi, hogy ez az „ördöngös" személy nem a halottakról mond, hanem a halottaktól, vagyis a szellemektől, a természetfeletti lényektől tud meg bizonyos dolgokat."

15 Diószegi K. István szerint a halottaktól tudakozó a következőket akarja megtudni: „valami el-rejtett titkos dolognak meg-tudására, vagy valami jövendő dolognak végben vivésére, vagy valamf nagy nyavalyának, meggyógyítására."

16 Diószegi Vilmos vette észre,hogy ezek a XVII. századi adatok azt mondják, hogy a XVII. században még hittek olyanokban, akik a szellemekkel, halottakkal „közvetlen érintkezésbe tudtak lépni, hogy segítségükkel elrejtett dolgokat fedhessenek fel, jövendölhessenek, nehéz dolgokat vihessenek végbe és gyógyíthassanak."

17 Ez az egyén azonban még nem a halottakról, hanem a halottaktól tudakozócjctt, „tehát XVII. századi néphitünk táltosai még éppen úgy révültek, mint rokon népeink sámáni ai".

18 Nézzük végig, mit tett a halottiról közvetlen ériirrtkezésbe tudott lépni a halottakkal, szellemekkel, tudott jövendölni, segítségükkel elrejtett dolgokat tudott fölfedni, tanácsot adni nehéz dolgok véghez vitelére, gyógyítani azonban nem tudott. Mint a XVII. századi halottlátó, a halottíró is a halottaktól tudakozódott. Tehát e halottírók esetében a táltos-hiedelem egy részletét sikerült megismernünk, mégpedig olyan részletét, .amely a századforduló körül és azóta működött halottlátóknál korábbi vonásokat, a,

XVII. századból kimutatható vonásokat őrzött meg. ifj. Kodolányi János 13 Ethn. LXIV. 309. 14 Ethn. LXIV. 310. 15 Ethn. LXIV. 310. 16 Ethn. LXIV. 310. 17 Éthn. LXIV. 310. 13 Ethn. LXIV. 310.