Dénes Andrea szerk.: Ehető vadnövények a Kárpát-medencében (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 13. Pécs, 2013)
Molnár V. Attila: Vadon élő növények felhasználása Magyarországon, Kitaibel Pál (1757-1817) útinaplói alapján
Ehető vadnövények a Kárpát-medencében 9 2. táblázat. Vadon élő növényfajok Kitaibel által gyűjtött felhasználási módjai és rendszertani besorolásuk. A családnevek mögött zárójelben szereplő számok az adott családhoz tartozó 1-nél több fajt jelölik. megbízásából tette és legtöbbször egy-egy konkrét feladat elvégzésével, probléma megoldásával (ásványvizek elemzésével, megbetegedések okainak vagy éppen timsófőzde működésének vizsgálatával) bízták meg. Emellett a Helytartótanács gazdasági szempontból haszonnal kecsegtető információkat várt tőle. Ezzel magyarázható, hogy az útinaplókban sehol sincsenek feljegyzések széles körben ismert növények fogyasztható- ságáról. Hiába keressük például az ízletes vadgyümölcsöket (Rubus, Fragaria, Cerasus, Pyrus, Malus, Vaccinium spp.), más tápláló magvakat, terméseket (mint a Coryllus avellana, Castanea sativa, Fagus sylvatica makkjait) vagy vadon termő leves készítéshez vagy zöldségnek használható növényeket (például Urtica dioica, Chenopodium spp., Daucus carota, Ranunculus ficaria) vagy gumósok (Lathyrus tuberosus, Chaerophyllum bulbosum). Ugyanezen okból hiányoznak az utalások az egész országban elterjedt olyan gyermekcsemegék (például Malva spp.) vagy mindenki által ismert gombák gyűjtésére, fogyasztására is. A feljegyzett fajok szerepeltetésének indoka az lehetett, hogy előfordulásuk nem terjedt ki az egész országra - mint például a tátoijáné ( Crambe tataria), amely azóta még jobban megfogyatkozott - vagy használatuk nem lehetett közismert. Az állati takarmányként feljegyzett növények esetében is tetten érhető ugyanez a jelenség. Kitaibel gyakran írt feljegyzéseket egyes növények takarmányértékéről is, illetve, hogy bizonyos haszonállatok kedvelik avagy nem és milyen hatással van rájuk. Jelen írásban e tekintetben nem törekedtünk teljességre, csupán azokat a fajokat szerepeltettük, ahol a növényt egyrészt nem termesztették, másrészt ezt a jószág nem magától legelte, hanem neki azt kifejezetten takarmányként adták. Az adatok közül kiemelést érdemel néhány ’hungaricum’-nak tekinthető, amelyek használata Európa más térségeiben illetve más népei körében nem vagy alig ismert. Ilyenek a ’bengyele’-ként fogyasztott káka (Schoenoplectus) és gyékény {Typha) fajok gyöktörzsei (vö. Dénes et al. 2012). Áttekintve 18. század végén és a 19. század elején Kitaibel Pál által gyűjtött, vadon élő növényekre vonatkozó etnobotanikai adatokat (különösen a felhasználás sokszínűségét) megállapítható, hogy két évszázaddal ezelőtt a honos flóra lényegesen jelentősebb szerepet játszott az emberek életében, mint manapság. Mindez természetesen illeszkedik e hagyományos ismeretek szinte teljes eltűnésének másutt is tapasztalható tendenciájához (Luczaj 2010, 2012). Felhasználás módja Fajok száma Családok Gyógyászat 26 Amaranthaceae, Apiaceae, Apocynaceae, Aristolochiaceae (2), Asteraceae (2), Balsaminaceae, Cistaceae, Comaceae, Dioscoraeaceae, Fabaceae, Geraniaceae, Lamiaceae, Lythraceae (2), Mêlant hí aceae, Olaeaccae, Orobanchaceae (2), Plantaginaceae, Ranunculaceae (4), Scrophulariaceae, Solanaceae Állatgyógyászat 2 Aristolochiaceae, Crassulaceae Állati takarmány 2 Brassicaceae, Amaranthaceae Dohány pótlás 1 Aspleni aceae Futó homok megkötése 1 Asparagaceae Szőlőkötözés 4 Ti liaceae, Typhaceae, Cyperaceae (2) 11 latosít ás 1 Olaeaceae Istálló almozás 1 Denntaedtiaceae T ejhozam fokozása 4 Asteraceae, Liliaceae, Valerianaceae, Santalaceae Tetőfedés 3 Poaceae, Typhaceae Tüzfo gás, tüzelés 2 Typhaceae, Amaranthaceae Szúnyogriasztás 1 Asteraceae Seprű készítés 2 Asparagaceae, Rosaceae Emberi táplálék 7 Alliaceae (2), Amaranthaceae, Brassicaceae, Cyperaceae, Typhaceae, Poaceae Fűszer készítés 2 Thymeleaceae, Liliaceae 01 ajsajtol ás 2 Brassicaceae
