Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Pál Róbert, Henn Tamás és Nyúlási Judit: Adatok a Dél-Dunántúl gyomflórájának ismeretéhez

PÁL-HENN-NYULASI: ADATOK A DÉL-DUNÁNTÚL GYOMFLÓRÁJÁNAK ISMERETÉHEZ 103 Amaranthus blitoides S. Watson - PS: Pécs (Főpályaudvar); TH: Miszla (Ágnes-hegy, Macskás-hegy, Vadalmás). Kapáskultúrákból, szőlőültetvényekből és ruderális területekről került elő. További adatai: BOROS (1938), PRISZTER in HORVÁT (1956, 1958), VÖRÖSS (1962, 1963a), HORVÁT (1975). Amaranthus blitum L. - BD: Aranyosgadány (faluban), Somberek (faluban); BH: Magyarszék (Malom-hegy), Varga (Gatya-tető); ÉZS: Kisbeszterce (Tamás földje), Szentbalázs (Telek-hegy), Tormás (Kerék-fok), Töröcske (Gáj); DZS: Almamellék (Rózsahegy), Mozsgó (Jedinkaszőlő), Nagyváty (Girótfa), Nyugodterzsébet (Szőlőhegy), Patapoklosi (Felső-mező), Somogy apáti (Keszenvár, Lapos-hegy); MH: Hosszúhetény (Som-kerék); MSZ: Dunaszekcső (Gál-hegy); SZD: Decs (Görög-szőlő), Kismórágy (faluban), Várdomb (faluban); TH: Kölesd (-dél). Kapáskultúrák ritkább gyomnövénye. Korábbi adatai: NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), KNAPP in HORVÁT (1942b). Amaranthus crispus (Lesp. et Thévenau) N. Terracc. - BD: Aranyosgadány (faluban), Somberek (faluban); MH: Kismányok (Keskeny úti szőlőhegy); V: Gerényes (-észak). Ruderális (baromfiudvarok, járdanövényzet) és szegetális területek ritkább gyomnövénye. További adatai: HORVÁT (1939), BOROS in HORVÁT (1942b), PRISZTER in HORVÁT (1956, 1958), VÖRÖSS (1962, 1963a). Amaranthus deflexus L. - BD: Aranyosgadány (faluban); ÉZS: Simonfa (Banya-hegy); MH: Hosszúhetény (Ormándi-dülő), Pécs (Csoronika, Egyetemváros); SZD: Várdomb (Szőlőhegy); V: Nagymányok (Malom-dülő). További adatai: NENDTVICH K. (1836), NENDTVICH K. in NEILREICH (1866), BOROS in HORVÁT (1942b), NENDTVICH K. in HORVÁT (1942b), HORVÁT (1958, 1975), PRISZTER in HORVÁT (1958), VÖRÖSS (1962). Amaranthus graecizans L. - BD: Kökény (Szőlőhegy), Szilvás (Szőlőhegy); MH: Mánfa (Határ-tető); MSZ: Dunaszekcső (Gál-hegy); SZD: Várdomb (Szőlőhegy); TH: Gyönk (Szabad-földek); V: Kárász (Öreg-hegy), Szászvár (Kantár-hegy). Leggyakrabban szőlőültetvényekben jegyeztük fel, de találkoztunk vele települések járdáin és falak mellett is. További adatai: MAYER (1859), KNAPP in HORVÁT (1942b), Soó in HORVÁT (1942b), Zsák in HORVÁT (1942b), HORVÁT (1958, 1975). Anchusa barrelieri (All.) Vitman - SZD: Decs (Görög-szőlő). Szőlőültetvények mezsgyéjéből került elő. Hivatalosan védett faj, IUCN besorolását tekintve veszélyeztetettség közeli (KIRÁLY 2007). Korábbi adatait lásd NENDTVICH K. (1836), MAYER (1859), SIMONKAI (1876), HOLLÓS (1911), KITAIBEL in GOMBOCZ és HORVÁT (1939), HORVÁT (1935b, 1943, 1958), TÓTH (2000, 2002, 2007), CSIKY (2006) munkáiban. Androsace maxima L. - MH: Hosszúhetény (Csóka-kő, Telki-dülő), Pécs (Aranyhegy, Középmakár, Makár), Pécs-Vasas (Parcsin). A faj hagyományosan müveit szőlőültetvényekben bukkant fel leggyakrabban, azonban fiatal parlagokon és rézsűkön is előfordult. A szőlőültetvények felhagyását követően 3-4. évben a fajrövidesen eltűnik. Hivatalosan védett növény, IUCN besorolását tekintve veszélyeztetett (KIRÁLY 2007). Korábbi adatait