Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)
Wirth Tamás, Kovács Dániel, Dénes Andrea és Csiky János: Elszigetelődött diverzitási centrumok Pécsett I.: a Havi-hegy flórája száznyolcvan év tükrében
76 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 Összefoglaló Dolgozatunkban Pécs város közigazgatási területén belül található Havi-hegy flórájának változásával foglalkozunk az elmúlt 180 év tükrében. E kis kiterjedésű terület a jelentős mértékű tájhasználat ellenére igen változatos élőhelyeket, ill. ezek kis kiterjedésű fragmentumait őrizte meg. Bár a korábbi publikációkban csak igen kevés adat vonatkozik a Havihegyre, 2009-es felméréseink során összesen 287 taxon jelenlétét sikerült kimutatnunk, amelyek közül 127 faj korábban ismeretlen volt a területen. Elmondható, hogy a Havi-hegy az általunk alkalmazott finom léptékű felmérés alapján hazánk egyik legdiverzebb területének számít. A terepbejárások alkalmával számos olyan növény is előkerült a vizsgálati területről, amelyek a Mecsekben unikálisak, vagy ritkák (pl. Aster amellus, Chamaecytisus heuffelii, Cotoneaster integerrimus, Medicago monspeliaca). Pécs e helyi védettséget is élvező területén összesen 27 törvényes oltalom alatt álló faj találta meg életfeltételeit. A Havi-hegy legjelentősebb botanikai értéke a nemrégiben felfedezett, hazánkban unikális Chamaecytisus heuffelii. A terület zavartságának, természetességének mértékét vizsgálva elmondható, hogy a Havi-hegyen fellelhető kis kiterjedésű mészkőszikláknak és törmelékes lejtőknek sikerült megőrizniük a természetes állapotokhoz ragaszkodó fajokat, a ruderáliák magas aránya viszont a terület nem megfelelő kezeléséről és jelentős antropogén hatásról árulkodik. Irodalom ÁGH T. (szerk.) 1894: Emléklapok Pécs szabad királyi város múltjából és jelenéből. Taizs, Pécs. BARINA Z. 2001: Adatok az esztergomi Dunaártér flórájához. - Kitaibelia 8(1): 55-63. BARINA Z. 2006: A Gerecse hegység flórája. Rosalia 1. Magyar Természettudományi Múzeum-Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság, Budapest. BARONEK J. 2000: A Tettye múltjáról, Havi-hegy. - In BARONEK J. (szerk.) 2000: Tettye park és környéke, a park növényei, pp. 21-36. B AUER N., LŐKÖS L. és PAPP B. 2008: Distribution and habitats of Cardaminopsis petraea (L.) Hiitonen in Hungary. - Studia Botanica Hung. 39: 113-138. BORBÁS V. 1879: Budapest- és környékének növényzete. - Magy. Kir. Egy. Könyvnyomda. Budapest. B ORHIDI , A., 1993: A Magyar Flóra Szociális Magatartás Típusai, Természetességi és Relativ Ökológiai Ertékszámai. - Social Behaviour Types of the Hungarian Flora, its naturalness and relativ ecological indicator values. - Janus Pannonius Tud.Egy. Kiadványai, Pécs. 95 pp. BORHIDI A. 2003: Magyarország növénytársulásai. - Akadémiai Kiadó, Budapest. B ORHIDI A. 2006: Dél-Dunántúl. - In: FEKETE G., VARGA Z. (szerk.): Magyarország tájainak növényzete és állatvilága. MTA Társadalomkutató központ, Budapest, pp.: 371-393. BOROS L. 2008: A pécsi Havas Boldogasszony Kegykápolna. - Pécsi Szemle Várostörténeti folyóirat. 2008 nyár: 4-18. B. HORVÁTH Cs. 2002: A Mecsek Egyesület története 1891-2002. - Kiadja a Mecsek Egyesület. 253 pp. CSELEBI, E. 1904: Török-magyarkori történeti emlékek. Török történetírók. III. Fordította és jegyzetekkel ellátta Karácson Imre. Budapest. CSERKÚTI (jegyz.): Cserkúti Adolf levéltáros jegyzetei - Baranya Megyei Levéltár XV. 18. Cserkúti kartoték „községek". CSIKY J. 2004: A Karancs, a Medves-vidék és a Cerová vrchovina (Nógrád-Gömöri bazaltvidék) flóra és vegetációtérképezése. - Saját Kiadás, Pécs. 451 pp. CSIKY J., BÓDIS J. és KERÉNY Z. 2004: Pilisjászfalu flórája és vegetációja. - In: KÉKESI L. (szerk.): Pilisjászfalu I. -
