Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Wirth Tamás, Kovács Dániel, Dénes Andrea és Csiky János: Elszigetelődött diverzitási centrumok Pécsett I.: a Havi-hegy flórája száznyolcvan év tükrében

74 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 cn Flóraelemek 45 • 40 35 30 • % 25 on 45 • 40 35 30 • % 25 on 45 • 40 35 30 • % 25 on 45 • 40 35 30 • % 25 on 45 • 40 35 30 • % 25 on 45 • 40 35 30 • % 25 on 16.6 cM 15 10 5 A 13 cM 15 10 5 A 7.7 1 10 cM 15 10 5 A 1 3 2 i 2 cM 15 10 5 A • 1 • - 21 i U 1 1 1 1 f 1 1 1 1 KOZ EUR KON MED ATL ÉM END ADV Egyéb 4. ábra. A Havi-hegy flóraelem spektruma. Rövidítések: KOZ: kozmopolita; EUR: európai csoport; KON: kontinentális csoport; MED: mediterrán csoport; ATL: atlantikus csoport; EM: északi és magashegységi csoport; END: Kárpát-medencei endemizmusok; ADV: adventívek Figure 4. Flora element spectra of Havi hill. Abbreviations: KOZ: cosmopolitan, EUR: Europian group, KON: continental group, MED: mediterran group, ATL: atlantic group, ÉM: northern and high mountains group ADV: adventives. A terület kis kiterjedése miatt az itt élő (őshonos) fajok mindegyike veszélyeztetettnek tűnik, minden újabb beépített, burkolt négyzetméter területrablásnak számít, mely tovább fokozza az élőhelyek feldarabolódását, elszigetelődését. E tekintetben etikai, jogi és szakmai szempontból kifogásolható, hogy a Havi-hegy területén 2009-ben meginduló átalakítási munkálatok előtt a helyi védettséget élvező területen hivatalosan nem végeztek az építkezés természetvédelmi kockázatait is felbecsülő szakmai hatástanulmányt. E munkák egy részét, féltő önszorgalomból egy polgári kezdeményezés keretében végezték el e dolgozat szerzői. A tanulmány javaslatait a tervezők és kivitelezők sajnos csak részben vették figyelembe. A Havi-hegyen élő hajtásos növények között számos özönfajt találunk, egyelőre még nem kritikus mennyiségben. Legveszélyesebbnek tűnik ezek közül a bálványfa (Ailanthus altissima), amely a száraz, napos, sziklás termőhelyeken is igen agresszíven és sikeresen terjedhet, különösen az eredeti fás vegetáció eltüntetése után (UDVARDY 2004). A terület zavartságának, természetességének mértékét a Borhidi-féle szociális magatartás típusok eloszlásával vizsgáltuk (

BORHIDI 1993). Megállapítható, hogy a Havi-hegyen uralkodnak a stressztűrő növények (40,3%). A tágtűrésű generalisták (G, Gu) aránya magasabb (31,4%), de a szűktűrésű, specialista fajok (S, Sr, Su) is jelentős számban vannak jelen (8,9%). A természetes kompetítorok (C) alárendelt szerepűek (7%), ám a zavarásra utaló ruderálisok (NP, DT, W, I, A, RC, AC) a fajkészlet több mint felét adják (5. ábra). Ez a spektrum jól szemlélteti a Havi-hegy jelenlegi állapotát, miszerint az extrém, száraz, napfényes, gyorsan felmelegedő, kicsiny területre visszaszorult mészkősziklák és törmelékes lejtők még őrzik a ter-