Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Wirth Tamás, Kovács Dániel, Dénes Andrea és Csiky János: Elszigetelődött diverzitási centrumok Pécsett I.: a Havi-hegy flórája száznyolcvan év tükrében

WIRTH-KOVÁCS-DÉNES-CSIKY: ELSZIGETELŐDÖTT DIVERZITÁSI CENTRUMOK PÉCSETT 65 A tájhasználatban elengedhetetlen szólni a szőlőtermesztésről, mely meghatározó Pécs és a Havi-hegy múltjában is. Pécsett a római kortól termeltek szőlőt, ami egészen a filoxéra pusztításig (1887) meghatározó szerepű az egyház, és a városi polgárok életében Fontosságát jelzi pl. a „Pécsi tüke" fogalma is; források mely a bort, szőlőt fő jövedelemnek látják (ÁGH 1894, HANTOS 1940, FÉNYES 1951, FÜLEP és BURGER 1979, MAJDÁN, PÁLFI 2008). A szőlő meghatározó a táj használatban, annak változásában is; ahogy a város mind jobban belenőtt a tájba, úgy nőttek bele a szőlők az erdőkbe. PESTI (2004) adatközlője szerint a Havi-hegy 1865-ben szőlővel beültetett" meredek, sziklás hegy, ám szőlőskertek már korábban is lehettek a hegyen, hiszen a Havi-hegyi kápolnának 1711-ben már saját szőlője van (BARONEK 2000). A 19. század végi filoxéra járvány után Pécsett látványos volt a szőlőterületek pusztulása. ÁGH Timót (1894) a századfordulón ezt írja: „Egykori büszkeségünk és Pécs város értelmes lakóinak aranybányája borunk volt. Ámde az országos csapás, melyet a filoxéra okozott, letarolta a város felett elterjedő szőlőhegyeinket, és kopáran állnak az édes nedűt termett dombok." A szőlőket Pécsett többnyire az 1910-es évekig visszatelepítik, de a bortermelés jelentőségét elvesztette (MAJDÁN, PÁLFI 2008); a 20. század végéig a város szinte mindenhol rátelepül a közeli szőlőterületekre, sok szőlőt felhagynak. Napjainkban válik ismét a bortermelés jelentősebbé. A Havi-hegy is elsősorban szőlőskertekkel borított volt. Az 50-es évek közepéig a kápolna alatti lejtőkön és a hegy keleti lejtőin még termelnek szőlőt, mára ezek a területek is főképpen lakóterületté váltak. A Mecsekben egészen az erdei legeltetés 1874-es szabályozásáig, jelentős birkalegeltetés folyt, melyre a középkortól jelentős bőrkikészítő tobakos, tímár kézműipar épült. A Tettye környékén is jelentős volt a legeltetés, hiszen feljegyezték, hogy „a tüdőbajosok a Tettyére jártak birkatejre és savóra" (HANTOS 1940), és éppen a Tettye-völgyben élt a kiterjedt birkatenyésztő Kisgadó család vagy „Birkás-Gadó" család (MADAS 1985). ÁGH Timót azonban már 1894-ben azt írja „az egykori híres pécsi juhászat teljesen megszűntnek tekinthető"; az 1935-ös állatszámlás pedig már csak 2 juhot talált Pécsett (HANTOS 1940). A Havihegyen az 50-es évek közepétől biztosan nem legeltettek (VEZÉR ex verb.). Az erdőgazdálkodás a Havi-hegyen nem jellemző, fontos tényező azonban, a pécsi Mecsek erdeinek életében, hogy 1905-ben a Mecsek Egyesület kezdeményezésére parkerdővé nyilvánították a Mecsekoldalt, és megtiltották a fakivágást. A pécsi Mecsek déli lejtőinek erdőit a századforduló után tehát sem a legeltetés, sem a fakivágás jelentősen nem érintette. Hogy 1943-ban nem legeltettek, azt HORVÁT ADOLF OLIVÉR is megerősíti (HORVÁT 1943). Mecsek Egyesület növénytelepítéseket is végzett. 1895-ben pl. 1500 orgonatövet ültettek (B. HORVÁTH 2002). Az orgonásokat azonban már a török korban Evlia CSELEBI is említi; szőlőskertek szegélyébe is szívesen ültették (HANTOS 1940). A faj jelenléte ma is jelentős az egykori szőlőhegyeken és/vagy szakrális helyszíneken így a Havi-hegyen, Kálvária-dombon, vagy erdei feszületek környékén. A Havi-hegy telepített növényei közül a mandulafákra kell még kitérni, hiszen a kápolna képe elképzelhetetlen nélkülük; sok egykori és mai fotón is láthatók. Janus Pannonius óta, tudjuk, biztosan ültetnek a Dunántúlon mandulafákat. Pécs a török időkben híres mandulatermesztéséről, majd a filoxéra járvány után kipusztult szőlők helyére ültettek sok helyen mandulásokat. A Havi-hegy mandulafái a legöregebb ismert pécsi mandulafák és talán közöttük található a legnagyobb is a városban. Ma egy igen öreg fa áll a templom előtt (törzskerülete: 163 cm, magassága kb. 6 m), valamint egy a templom mögött, ÉK-re (törzskerüle-