Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)
Wirth Tamás, Kovács Dániel, Dénes Andrea és Csiky János: Elszigetelődött diverzitási centrumok Pécsett I.: a Havi-hegy flórája száznyolcvan év tükrében
62 DUNÁNTÚLI DOLGOZATOK (A) TERMÉSZETTUDOMÁNYI SOROZAT 12 elő. A „Pécsi-Mecsek" néven is emlegetett terület a botanikusok Mekkájának tekinthető, erről tanúskodik a tudományos közlemények nagy száma is (vő. HORVÁT 1942, KEVEY és HORVÁT 2000). Míg a mecseki flóra nagyobb léptékű diverzitására (y-diverzitás) a fenti irodalmak áttekintése után meglehetősen jó rálátásunk lehet, addig a hegység flórájának és vegetációjának finomabb léptékű feltártsága hiányos, nem egyenletes. Pécs belterületén számos olyan diverzitási forrópontot találunk, melyek kiterjedése néhány hektárnyi, vagy annál is kisebb, ennek ellenére az itt előforduló fajok száma vetekszik egy átlagos, durván 35 km 2-es alföldi flóratérképezési kvadrát fajgazdagságával (CSATHÓ A. I. ex lit., CSIKY ined.). Az ilyen, épületekkel és kertekkel körülhatárolt, szigetszerű természetközeli élőhelyek flórája és vegetációja alig vagy egyáltalán nem ismert, pedig sokszor országosan ritka és védett taxonoknak nyújtanak menedéket. Ennek egyik példájaként szeretnénk bemutatni a város egyik gyakran látogatott, különleges panorámájáról híres, helyi védettséget is élvező részét, a Havi-hegyet. E piciny, sziklagyepekkel, félszáraz gyepekkel, száraz cserjésekkel, száraz tölgyesekkel, félruderális társulásokkal, valamint a beépített telkek szünantróp vegetációjával borított mészkőnyúlvány és közvetlen környezetének gazdag flóráját 2009-ben több alkalommal is megvizsgáltuk. Dolgozatunkban a havi-hegyi flóra feltártságának változását az elmúlt száznyolcvan év tükrében tárgyaljuk. A terület lehatárolása és természetföldrajzi adottságai A vizsgált terület a Dunántúli-dombságon belül található Mecsek és Tolna-Baranyaidombvidék középtájban, ezen belül a Mecsekvidék kistáj csoportba tartozó, Mecsek-hegység nevü kistájban helyezkedik el (MAROSI és SOMOGYI 1990). Növényföldrajzi szempontból a „Pécsi-Mecsek" a Pannonicum flóratartomány részeként a Praeillyricum flóravidéken belül a Sopianicum flórajáráshoz tartozik (BORHIDI 2003). A Havi-hegy Pécs egyik városrésze a Mecsek déli oldalán, a Tettyétől délkeletre, a Tettye-völgy keleti oldalán. A hegyet a miocén kor szarmata emeletének legjellemzőbb képződményeként ismert durva mészkő vagy inkább mész homokkő építi fel. A kőzetet a 12-14 millió éve itt hullámzó Szarmata-tenger sekély vizű parti sávjában elpusztult és lerakódott mészvázú tengeri élőlények maradványai hozták létre ( KRAFT 2000, LEHMANN 2009). A Havi-hegy pontos lehatárolása nem egyértelmű (1. ábra). Tágabb értelemben a Magaslati út Tettye Vendéglő utáni szakaszától, délen a Havi-hegyi Templom hajtű kanyaráig, keleten a Zerge utcáig, nyugaton pedig a Hegyalja utcáig és a Felső Havi útig tart. Ez esetben területe durván 8 hektárnyi. Vizsgálatunk során ennél egy sokkal kisebb, nagyjából 3 hektárnyi területet tudtunk bejárni, északon a Magaslati út Tettye Vendéglő utáni szakaszától, dél felé, a Havi-hegyi Templom hajtű kanyaráig. 1. ábra. A Havi-hegy 2009-2010-es beavatkozások előtti állapotokat tükröző vázlatos térképe Figure 1. The schematic map of Havi hill before the 2009-2010 t h interventions
