Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Pifkó Dániel: A Heuffel-zanót (Chamaecytisus heuffelii /Leguminosae/) magyarországi előfordulásának megerősítése

PIFKÓ DÁNIEL: A HEUFFEL-ZANÓT MAGYARORSZÁGI ELŐFORDULÁSA 59 Összefoglalás A szerző a Ch. heuffelii magyarországi adatát erősíti meg a pécsi Havi-hegyről. Korábban a fajt BORBÁS (1894) és Soó (Soó és BORSOS 1957, Soó 1958, 1961) jelezte Pécs környékéről. A Ch. heuffelii-i indokolt önálló fajként tárgyalni. Ennek bizonyítékaként a szerző összeveti a Ch. heuffelii-t a Ch. austriacus és a Ch. albus faj csoport taxonjaival, mely fajok mindegyikére jellemző, hogy a hajtás a rásimuló szőrű. A Ch. heuffelii-i a Ch. austriacus fajcsoport fajaitól megkülönbözteti zöldes lombszíne a Ch. albus taxonjaitól keskeny levélalakja. Emellett a Ch heuffelii fontos jellemzője a termés rásimuló szőrzete, mivel a Ch. austriacus agg. és a Ch. albus agg. taxonjaira a gyapjasodó termésszőr jellemző, és csak a Ch. austriacus fajcsoport egyes taxonjainál fordul elő rásimuló termésszőr. Irodalom ASCHERSON, P. és GRAEBNER, P. 1910: Cytisus. In: ASCHERSON, P. és GRAEBNER, P. (szerk.): Synopsis der Mitteleuropäischen Flora 6.2. Leipzig, Verlag von Wilhelm Engelmann, pp. 292-338. BORBÁS V. 1884: Temes megye vegetációja. (Flora Comitatus Temesiensis.) - Magyar testvérek, Temesvár, 83 pp. BORBÁS V. 1886: Cytisus Heuffelii és a Cytisus Noéanus homokkötő zanótbokor. - Erd. Lap. 25(4): 500-504. BORBÁS V. 1894: A pécsi Knautia (Scabiosa) ,,ciliata"-ró\. (De Kn. „ciliata" Quinqueecclesiarum.) - A Magyar Orvosok és Természetvizsgálók Pécsett tartott XXVII. vándorgyűlésének történeti vázlata és munkálatai, pp. 271-277. B

RIQUET, J. 1894: Études sur les Cytises des Alpes maritimes comprenant un examen des affinitás et une revision générale du genre Cytisus. - Geneve et Bäle, H. Georg. & Co. p., 202 pp. CHRTEK, J. és S

KO

C

DOPOLOVÁ

, B. 1982: Waldstein's collection in herbarium of the National Museum in Prague. - Acta Musei Nationale Pragae 38(4): 201-238. CRISTOFOLINI, G. 1991: Taxonomic revision of Cytisus Desf. Sect. Tubocytisus DC. (Fabaceae). - Webbia 45

(2): 187-219. D

IKLIÓ

, N. 1972: Chamaecytisus Link. - In: JOSIFOVIC, M. (szerk.): Flore de Republique Socialiste de Serbie IV. - Academie Serbe des Sciences et des Arts, Beograd, pp. 497-515. FISCHER, M. A., ADLER, W. és OSWALD, K. 2005: Exkursions flora für Österreich, Liechtenstein und Südtirol. - Land Oberösterreich, Biologiezentrum der OŐ Landesmuseen, Linz, 1392 pp. GRISEBACH, A. és SCHENK, A. 1852: Iter hungaricum a 1852 susceptum. Beiträge zur Systematik der ungarischen Flora. - Archiv für Naturgeschichte 1: 291-362. HACQUET, B. 1790: Neueste physikalische-politische Reisen in den Jahre 1788. und 1789. durch die Dacischen und Sarmatischen oder Nördlichen Karpathen. - Nürnberg, 206 pp. HEYWOOD, V. H. és FRODIN, D. G. 1968: Chamaecytisus Link. - In: TUTIN, T. G. et al. (szerk.): Flora Eüropaea IL - Univ. Cambridge Press, Cambridge, pp. 90-93. HORVÁT A. O. 1942: A Mecsekhegység és körrnyékének flórája. (Flora regionis montium Mecsek.). In HORVÁT A. O.: A Mecsek-hegység és déli síkjának növényzete - A ciszterci rend kiadása, Pécs, 160 pp. JÁVORRA S. 1925: Magyar Flóra. - Studium, Budapest, 1307 pp. KEVEY B. 1999: Chamaecytisus heuffelii (Wierzb.) Rothm. - In: Farkas S. (szerk.): Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Budapest, p. 149. KIRÁLY G. (szerk.) 2007: Vörös Lista. A magyarországi edényes flóra veszélyeztetett fajai. (Red list of the vascular flora of Hungary.) Saját kiadás, Sopron, 73 pp. KUZMANOV, B. 1976: Chamaecytisus Link. - In: Jordanov, D. (szerk.): Flora Reipublicae Popularis Bulgaricae VI. - Academiae