Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Kevey Balázs: Égeres mocsárerdők a Nyugati-Mecseken

KEVEY BALÁZS: ÉGERES MOCSÁRERDŐK A NYUGATI-MECSEKEN 233 Divisio: QUERCO-FAGEA JAKUCS 1967 Classis: ALNETEA GLUTINOSAE BR.-BL . et Tx. ex WESTHOFF et al. 1946 Ordo: ALNETALIÁ GLUTINOSAE Tx. 1937 Alliance: Scirpo sylvatici-Alnion glutinosae KEVEY 2008 Suballiance: Scirpo sylvatici-Alnenion glutinosae KEVEY 2008 Associatio: Angelico sylvestris-Alnetum glutinosae BORHIDI in BORHIDI et KEVEY 1996 5. Természetvédelmi vonatkozások Az égeres mocsárerdők (Angelico-Alnetum) ugyan a Mecsek vegetációjában nem játszanak meghatározó szerepet, de szórványos előfordulásukkal - színezöelemként - hozzájárulnak a táj növényvilágának sokféleségéhez, annak értékes mozaikjait képezik. E mocsárerdők egy­kor jóval gyakoribbak lehettek, mint ma. A tájhasználat, a patakvölgyek lecsapolása azonban sokfelé átalakította a kialakulásukhoz szükséges élőhelyeket. Jelenlegi állományaikat ezért egy rég letűnt mocsárvilág utolsó maradványainak tekinthetjük, ezért természetvédelmi szempontból igen jelentősek. Az égeres mocsárerdők 25 cönológiai felvételéből nyolc védett növényfaj került elő: Dryopteris carthusiana, D. dilatata, Epipactis helleborine, Galanthus nivalis, Helleborus dumetorum, Melandrium sylvestre, Primula vulgaris, Tamus communis. E növények előfor­dulása tovább növeli a társulás természeti értékét. Természetvédelmi problémát jelentenek az illegális fakivágások és szemétlerakóhelyek. Állományaikból több adventiv növényfaj is előkerült: Amorpha fruticosa, Echinocystis lobata, Fraxinus pennsylvanica, Juglans regia, Morus alba, Solidago gigantea, Stenactis annua. Közülük csak a Fraxinus pennsylvanica és a Solidago gigantea fejt ki nagyobb flóraszennye­ző hatást. Az égeres mocsárerdők fahozama erdőgazdasági szempontból nem jelentős. Védelmük érdekében ezért kicsiny állományait érdemes lenne kivenni a gazdasági szférából, s véder­dőként kezelni. Rövidítések magyarázata: Al: felső lombkoronaszint, A2: alsó lombkoronaszint, AF: Aremonio-Fagion, Agi: Alnenion glutinosae-incanae, Ai: Alnion incanae, Alo: Alopecurion pratensis, AQ: Aceri tatarico-Quercion, AR: Agropyro-Rumicion crispi, Ar: Artemisietea, Ara: Arrhenatheretea, Arn: Arrhenatherion elatioris, Ate: Alnetea glutinosae, B1: cserjeszint, B2: újulat, Bia: Bidentetea, Bin: Bidention tripartiti, BSc: Berulo erecti-Salicenion cinereae, C: gyepszint, CAg: Carici elongatae-Alnenion glutinosae, Cal: Calystegion sepium, Cgr: Caricenion gracilis, Che: Chenopodietea, Chr: Chenopodion rubri, ChS: Chenopodio­Scleranthea, Cp: Carpinenion betuli, CyF: Cynodonto-Festucenion, Des: Deschampsion caespitosae, Epa: Epilobietea angustifolii, Epn: Epilobion angustifolii, EuF: Eu-Fagenion, F: Fagetalia sylvaticae, FBt: Festuco-Brometea, FiC: Filipendulo-Cirsion oleracei, FPe: Festuco-Puccinellietea, FPi: Festuco-Puccinellietalia, Fru: Festucion rupicolae, Fvg: Festucetea vaginatae, GA: G alio-Alliarion, GU: Galio-Urticetea, HyL: Hydrochari­Lemnetea, ined.: ineditum (kiadatlan közlés), Le: Lemnion minoris, LeP: Lemno-Potamea, Mag: Magnocaricetalia, MAi: Molinio hungaricae-Alnion glutinosae, Moa: Molinietalia

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents