Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)

Lőkös László: A Mecsek zuzmóflórája

LŐKÖS LÁSZLÓ: A MECSEK ZUZMÓFLÓRÁJA 21 20. század fordulójára a Mecsek zuzmóiról a hazai lichenológiai szakirodalomban még igen csekély információ állt rendelkezésre, csak mintegy 10-15 faj vált ismertté. A 20. század első felében valamivel intenzívebb feltárás vette kezdetét. Az első lichenológus gyűjtő a Mecsekben Timkó György volt, ám tőle mindössze egy példányt ismerünk 1915-ből. Boros Ádám 17 alkalommal járt a térségben, ebből öt útjáról jegyzett fel zuzmókat is útinaplóiban (BOROS 1917, 1924, 1929, 1932, 1953). A Győrffy István, Jávorka Sándor és Kümmerle Jenő 1922-ben gyűjtötte zuzmókat (Jakab-hegy, Misina, Tettye) Szatala Ödön határozta-revideálta és közölte (belevéve Simonkai korábbi adatait is) különböző publikációiban és flóramüvében (SZATALA 1925, 1926, 1928, 1929, 1930, 1932, 1939). Gyelnik Vilmos lichenológus két alkalommal (1925-ben, majd 1937-ben) öt napon gyűjtött a Mecsekben, főként a Misina és a Zengő környékén, illetve Komló térségében, mely részben publikálásra is került (GYELNIK 1928, 1931, 1942) közel 60 fajjal gazdagítva a mecseki zuzmólistát. A Növénytárban mintegy 120 mecseki zuzmópéldányát őrizzük. Az ötvenes évek első feléig további kisebb gyűjtéseket ismerünk a következő gyűjtőktől: Felfoldy Lajos, Gelencsér Ilona, Pócs Tamás, Polgár J., Vajda László, Zala István. A legjelentősebb lichenológiai feltárást a Mecsek zuzmóflórájában Fóriss Ferenc végezte, aki 1955ben 4 gyűjtőnapon több mint 200 példányt gyűjtött (Jakab-hegy, Misina, Tettye). Sajnálatos, hogy ebből az anyagból saját maga csak hét adatot publikált. Az ötvenes évek második feléből Károlyi Árpád és Verseghy Klára (25-25 példány), a hatvanas évekből pedig Balanyi László, Fóriss Vera és Verseghy Klára még szerényebb gyűjtései érdemelnek említést. Göran Thor svéd lichenológus 1988-ban járt Magyarországon, mecseki gyűjtése (Dömörkapu) 27 adatából 12 faj bizonyult újnak a Mecsek zuzmóflórájára (

THOR 1988). Rolf Marstaller német mohacönológus 1993-ban folytatott kutatásokat a Mecsekben (Dömörkapu, Misina, Tettye, Kis Tubes, Nagy Tubes), cönológiai tabelláiban 13 zuzmófaj 38 adatát közölte, ebből 7 faj volt új a Mecsekre (MARSTALLER 1993). A korábbi kutatások mintegy szintéziseként Verseghy Klára flóramüvében 133 fajt jegyez a Mecsekből (VERSEGHY 1994). Jelen dolgozat ennél több adatot tárt fel, közel 200 fajt tárgyal. 2. Anyag és módszer A különböző korokból és különböző forrásokból származó, igencsak heterogén nómenklatúrát képviselő névhalmazt megkíséreltük a mai megítélés szerinti névhasználat alapján beazonosítani és egységesíteni. E célból elsősorban a nevezéktanilag többé-kevésbé naprakész, IndexFungorum (CABI 2010) internetes gombanévlista felfogását követtük. A szinonim neveket „sub" jelöléssel a felsorolásban szintén feltüntettük. A herbáriumi példányok a következő gyűjteményekben találhatók (lásd Index Herbariorum; THIERS 2010): B = Botanischer Garten und Botanisches Museum, BerlinDahlem; BP = Magyar Természettudományi Múzeum, Budapest; EGR = Eszterházy Károly Főiskola, Eger; JPU = Pécsi Tudományegyetem, Pécs; OULU = Botanical Museum, University of Oulu, Oulu; S = Swedish Museum of Natural History, Stockholm; UPS = Museum of Evolution, Botany Section (Fytoteket), Evolutionary Biology Center, University of Uppsala, Uppsala; VBI = MTA Ökológiai és Botanikai Kutatóintézete, Vácrátót; W = Naturhistorisches Museum, Wien.