Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)
Kevey Balázs és Borhidi Attila: A Nyugati-Mecsek tetőerdei
KEVEY-BORHIDI: A NYUGATI-MECSEK TETŐERDEI 189 3.3.2. Differenciális fajok Ugyancsak érdekes eredményeket kapunk, ha összevetjük a Mecsek tetőerdeinek és a velük érintkező erdőtársulások azon differenciális fajait, amelyek állandósága legalább két fokozatnyi különbséget mutat. Az egyes asszociációk között így meglehetősen nagyszámú differenciális fajt sikerült kimutatni (vö. KEVEY és BORHIDI 1998, KEVEY 2008, ill. 3-8. táblázat). A tetőerdők a déli lejtők molyhos tölgyeseitől (Tamo-Quercetum virgilianae) és cserestölgyeseitől (Potentillo micranthae-Quercetum dalechampii), valamint a tetőkről északias kitettségbe áthajló gyöngyvesszőcserjésektől (Helleboro odori-Spiraeetum mediae) elsősorban mezofil, Fagetalia jellegű fajok révén különíthetők el: Adoxa moschatellina, Allium ursinum, Anemone ranunculoides, Arum maculatum, Asarum europaeum, Chaerophyllum aureum, Corydalis cava, C. solida, Gagea lutea, Galanthus nivalis, Hepatica nobilis, Isopyrum thalictroides, Lilium martagon, Mercurialis perennis, Polygonatum multiflorum, Tilia platyphyllos stb. Ezzel szemben a molyhos tölgyesek (Tamo-Quercetum virgilianae), a cseres-tölgyesek (Potentillo micranthae-Quercetum dalechampii) és a gyöngyvessző cserjések (Helleboro odori-Spiraeetum mediae) differenciális fajainak túlnyomó részét Quercetea pubescentis-petraeae jellegű fajok képezik: Acer tataricum, Anthericum ramosum, Brachypodium pinnatum, Bromus pannonicus, Calamintha menthifolia, Campanula bononiensis, Carex flacca, Chamaecytisus supinus, Erysimum odoratum, Euphorbia epithymoides, Festuca heterophylla, Filipendula vulgaris, Genista ovata ssp. nervata, Lathyrus niger, Lysimachia punctata, Peucedanum cervaria, Prunus spinosa, Rosa gallica, Silene viridiflora, Sorbus domestica, Sorbus torminalis, Trifolium alpesire, Trifolium rubens stb. (3-5. táblázat). Fentiekkel ellentétes eredmények születtek a mezofil lomberdőkkel történő összehasonlítás révén. Ezek szerint a tetőerdők a sziklaerdőktől (Tilio tomentosae-Fraxinetum orni), a gyertyános-tölgyesektől (Asperulo taurinae-Carpinetum) és a bükkösöktől (Helleboro odori-Fagetum) elsősorban Quercetea pubescentis-petraeae jellegű fajok segítségével választhatók el: Aconitum anthora, Arabis turrita, Chrysanthemum corymbosum, Dictamnus albus, Euphorbia epithymoides, Filipendula vulgaris, Lactuca quercina ssp. sagittata, Lithospermum purpureo-coeruleum, Mercurialis ovata, Muscari botryoides, Ornithogalum sphaerocarpum, Quercus pubescens, Sedum maximum, Viburnum lantana, Waldsteinia geoides stb. Ugyanakkor a sziklaerdők (Tilio tomentosae-Fraxinetum orni), a gyertyános-tölgyesek (Asperulo taurinae-Carpinetum) és a bükkösök (Helleboro odori-Fagetum) differenciális fajait főleg Fagetalia jellegű elemek képezik: Aconitum vulparia, Aegopodium podagraria, Ajuga reptans, Asarum europaeum, Cardamine impatiens, Carex digitata, Carex pilosa, Carpinus betulus, Cerasus avium, Dentaria enneaphyllos, Dryopteris filix-mas, Epipactis helleborine agg., Euphorbia amygdaloides, Fagus sylvatica, Festuca drymeia, Galeobdolon luteum, Galium odoratum, Isopyrum thalictroides, Knautia drymeia, Lathraea squamaria, Lathyrus venetus, Moehringia trinervia, Mycelis muralis, Myosotis sylvatica, Pulmonaria officinalis, Ruscus hypoglossum, Salvia glutinosa, Sanicula europaea, Stachys alpina, Viola sylvestris stb. E növények közé sorolhatók még a sziklaerdők (Tilio tomentosae-Fraxinetum orni) Tilio-Acerenion fajai: Acer platanoides, Acer pseudo-platanus, Asplenium trichomanes, Cystopteris fragilis, Melandrium sylvestre, Phyllitis scolopendrium, Polypodium vulgare, Polystichum setiferum, Staphylea pinnata, Tilia platyphyllos, Ulmus glabra (6-8. táblázat).
