Dénes Andrea szerk.: Pécs és környéke növényvilága egykor és ma (Dunántúli Dolgozatok (A) Természettudományi sorozat 12. Pécs, 2010)
Purger Dragica: A Pécs-Nagyárpád melletti Natura
PURGER DRAGICA: A P ECS-NAGY ARP AD MELLETTI NATURA 2000-ES TERÜLET GYEPJEI \(fj Hosszabb távon a környező szántókról a vegyszerbemosódás is veszélyezteti a gyepeket. Az állományokba jutó vegyszerek a gyepet alkotó növénypopulációk dominancia viszonyainak jelentős megváltozásához vezetnek (FEKETE és VIRÁGH 1982, VIRÁGH 1991). A sztyepprétekkel szomszédos szántók felől meg kell szüntetni a vegyszerek, műtrágyák bemosódását. A platón, a gyepekkel szomszédos szántóföldek szélén legalább tíz méter széles táblaszegélyt kell hagyni, amelyben nem szabad növényvédő szert használni. Ebbe a puffer sávba őshonos fajokból álló gyepet kell telepíteni, csak legeltetni, vagy kaszálni lehet, és az inváziós gyomok eltávolításáról is gondoskodni kell. Meg kell akadályozni, hogy a megmaradt tölgyes állományokat letermeljék. A tölgyes erdőfoltokban a természetes regenerációt kell elősegíteni, törekedni kell a természetközeli állományok kialakítására. A tájidegen fafajokat (akác, bálványfa, ostorfa) ki kell vágni és el kell távolítani, helyettük kocsányos tölgyet és molyhos tölgyet kell ültetni. Fontos, hogy sem a cserjeszintben, sem a lágyszárú szintben nem szabad jelentős kárt okozni, mind a kitermelést, mind az ültetést kíméletesen kell végrehajtani. Gondoskodni kell a tájidegen fafajok újulatának eltávolításáról, és az özöngyomok rendszeres irtásáról. A regenerálódott tölgyes erdőben erdészeti beavatkozás kizárólag a természetes állapot fenntartása (gyomfajok eltávolítása) céljából engedhető meg. A patakvölgyben nem szabad lecsapolást és víz elvezetést végezni, mivel ezek az élőhelyek további kiszáradását okoznák. A réteket kaszálással (leghamarabb június közepén) kell fenntartani, a túllegeltetést és túlzott taposást meg kell akadályozni. A réten eddig nem volt tapasztalható az özöngyomok nagymértékű elszaporodása, de a továbbiakban is meg kell akadályozni az inváziós növények terjedését. A Natura 2000-es területen előforduló, természetvédelmi szempontból figyelmet érdemlő növényfajok Gyapjas gyűszűvirág (Digitalis lanata Ehrh.) - balkán-pannóniai elterjedésű, ritka, fokozattan védett faj. Anagyárpádi populáció majdnem két évszázada ismert (NENDTVICH 1836, HORVÁT 1942), dinamikáját 1995-98 között POZSONYI (1999), majd KEVEY és POZSONYI (2003) vizsgálták. POZSONYI (1999) a populáció nagyságát 1000-1200 egyedre becsülte és a birkával történő legeltetés megszűnése után a populáció csökkenését jósolta. A bolygatás megszűnése, a gyep becserjésedése a populáció csökkenéséhez vezethet. Ezt támasztják alá az utóbbi 10 évben végzett terepi megfigyeléseim is, miszerint egyik évben sem becsültem több mint 800 egyedet, bár a populáció viszonylag stabilnak tűnik. Őszi füzértekercs (Spirantes spiralis (L.) Chevall) - atlanti-mediterrán elterjedésű ritka, kistermetű kosbor. A nagyárpádi gyepekben Dénes Andrea 1994-ben 50-60 tövet talált (FARKAS 1999, KEVEY és HORVÁT 2000). A populáció 2009-ben jóval kisebb volt (Dénes Andrea szóbeli közlése). Az állomány veszélyeztetett, megőrzése az élőhely kezelésével, megőrzésével biztosítható. Vitéz kosbor (Orchis militaris L.) - eurázsiai-euroszibériai elterjedésű kosbor. A vizsgált területen, a sztyeppréten 2006-ban fedeztük fel 30 tőből álló populációját (PURGER 2008). A következő három évben a populáció mérete stabilnak bizonyult. A gyepet marhákkal legeltetik, de a meredek részeken a taposás nem intenzív. A becserjésedést égetéssel akadályozzák. Az állomány megőrzése érdekébe további monitorozás szükséges.
